Söchau

Napjainkban a Söchau az emberek széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. Hatása sikerült átlépnie a határokat, és különböző területeken vitákat és reflexiókat generált. A terület szakértőitől a hétköznapi polgárokig a Söchau mindenki figyelmét felkeltette. Ez a jelenség felkeltette az akadémikusok, szakemberek és a téma szerelmeseinek érdeklődését, akik igyekeznek a látszatokon túl is vizsgálódni, és alaposan megérteni a Söchau-hez kapcsolódó minden szempontot. A történelem során a Söchau mérföldköveket és átalakulásokat jelölt meg, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják életünk különböző aspektusait. Ebben a cikkben alaposan megvizsgálunk mindent, ami a Söchau-hez kapcsolódik, annak érdekében, hogy megértsük annak fontosságát és relevanciáját ma.

Söchau
Söchau címere
Söchau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásHartberg-fürstenfeldi járás
Irányítószám8362, 8280
Körzethívószám03387
Forgalmi rendszámHF
Népesség
Teljes népesség1413 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság273 m
Terület18,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 49″, k. h. 16° 01′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 49″, k. h. 16° 01′ 07″
Söchau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Söchau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Söchau osztrák község Stájerország Hartberg-fürstenfeldi járásában. 2017 januárjában 1419 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Söchau a Hartberg-fürstenfeldi járásban
A Szt. Vitus-plébániatemplom
A pestis-emlékmű

Söchau a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, a Hartberg-fürstenfeldi járás déli határán. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Aschbach bei Fürstenfeld (320 lakos), Kohlgraben (58), Ruppersdorf (146), Söchau (717) és Tautendorf bei Fürstenfeld (178).

A környező önkormányzatok: északra Großwilfersdorf, keletre Fölöstöm, délre Fehring, délnyugatra Riegersburg.

Története

Söchau neve szláv eredetű és "irtást" jelent. Első írásos említése 1218-ból származik, amikor akkori tulajdonosa, Wulfing von Stubenberg, aki VI. Lipót herceggel az ötödik keresztes hadjáratban harcolt Damietta ostrománál, végrendeletében birtokait a johannita rendre hagyta. A lovag egyébként épségben hazatért a Szentföldről; nem tudni, hogy a falu átkerült-e a lovagrendhez.

A falu Szt. Vitusnak szentelt templomát 1418-ban említik először. Ugyanebben az évben a Stájerországba betörő magyarok feldúlták a települést. Söchau ekkor Jörg és Heinrich von Fürstenfeld birtokában volt, tőlük a Peßnitz-családhoz, 1741-ben pedig a Herberstein-családhoz került, akik jelentős nagybirtokosok voltak Kelet-Stájerországban, 1754-ben 46 faluval rendelkeztek.

Lakosság

A söchaui önkormányzat területén 2017 januárjában 1419 fő élt. A lakosságszám 1971 óta (akkor 1522 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 0,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 96,9%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 0,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a községben.

Látnivalók

  • a Szt. Vitus-plébániatemplomot feltehetően a 12. században alapították. 1667-ben barokk stílusban átépítették. A torony 1780-ban kapta hagymakupoláját. A templom Szt. Vitus-szobra 1520-ból származik.
  • az 1730-as plébánia
  • a 17. századi pestis-emlékmű
  • Tautendorf kápolnája
  • a söchaui növénykert

Jegyzetek

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Söchau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.