S-tog

A következő cikk a S-tog témával foglalkozik, amely jelenleg nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A S-tog-et hosszú ideje tanulmányozzák és elemzik a terület szakértői, és hatása a társadalom különböző szféráit elérte. Ebből az alkalomból arra törekszünk, hogy alaposan elemezzük a S-tog legfontosabb szempontjait, valamint foglalkozzunk különböző nézőpontokkal, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük jelentőségét és hatását. Egy részletes és szigorú elemzés révén átfogó képet kíván nyújtani a S-tog-ről, hogy az olvasó széles körben és teljes körűen megértse ezt a témát.

S-tog
4. generációs S-tog szerelvény Valby állomáson
4. generációs S-tog szerelvény Valby állomáson
Adatok
Ország Dánia
Helyszín
Típuselővárosi vasúti hálózat
Átadás1934. április 3.
Hálózat hossza170 km
Vonalak száma7
Állomások/megállók száma85
Nyomtávolság1435 mm
Feszültség1650V DC railway electrification
Napi forgalom360 000
Üzemeltető
ÜzemeltetőDanske Statsbaner
A S-tog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz S-tog témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az S-tog a koppenhágai agglomeráció (Dánia) elővárosi vasút hálózata, amely a városközpontot köti össze az elővárosokkal. Az első vonal 1934-ben épült, mára azonban a napi 240 000 utast kiszolgáló hálózat a közösségi közlekedés infrastruktúrájának magját alkotja a városban. Teljes mértékben a DSB S-tog A/S társaság tulajdonában és üzemeltetésében van.

A hálózat

Az S-tog hálózatot a koppenhágai metró vonalai és egy kiterjedt autóbuszvonal-hálózat egészíti ki. Bár ezek különböző társaságokhoz tartoznak, egységes jegyrendszert alkalmaznak. A város legtöbb pályaudvara S-tog állomások mellett fekszik.

A városközpontban a síneket föld alatt vezetik, és egy állomás is a felszín alatt kapott helyet. A belvároson kívül a felszínen futnak a vonalak, gyakran töltéseken. Bár Høje Taastrup és Klampenborg között az S-tog párhuzamosan fut a vasúti fővonallal, attól teljesen elkülönül, saját jelző- és energiaellátási szabványokkal. Bár vannak vágánykapcsolatok a fővonalakkal, azokat csak különleges esetekben (többnyire kiszolgáló, karbantartó járművek) használják.

A hálózat alapja egy központi szakasz, amely mindkét végén három sugárirányú vonalra bomlik. A három déli sugárirányú vonal:

az északi vonalak pedig:

A sugárirányú vonalakat egy gyűrűirányú vonal, a Ringbanen egészíti ki.

Története

A hálózat első vonalaként 1934. április 3-án nyílt meg a Klampenborg-Hellerup-Frederiksberg vonal, egyben Dánia első villamosított vonala is ez volt. 1934. május 5-én nyílt meg a Hellerup-København H (Koppenhága főpályaudvar) vonal, melyet november 1-jén Valby-ig meghosszabbítottak. A következő évtizedekben a hálózat elérte Hillerød és Køge városokat, majd Farum, Ballerup und Høje Taastrup elővárosokat. 2005-ben nyílt meg a gyűrűvonal, Hellerup-tól Ny Ellebjerg-ig, amely lehetővé tesz egy észak-déli utazást a városközpontot elkerülve. Ez a vonal egy korábbi, csak teherforgalmi elkerülő szerepű, nem villamosított vonal felhasználásával épült meg.

Technikai jellemzők

A S-tog vonatai normál nyomtávolságú pályán futnak, 1500 V-os egyenáramú felsővezetékes táplálással. A betáplálásról 38 alállomás gondoskodik, melyek viszonylag sűrűn helyezkednek el.

Az elsődleges jelzési rendszer a "HKT" jelű jelfeladás, amelyet a sínek közötti indukciós hurkok adnak fel audio-frekvenciás rendszerrel. A különböző frekvencia-kombinációk lehetővé teszik különböző célsebességek feladását, így fékezési beavatkozással együtt lehetőség van rövidebb térközök használatára, mint a teljes sebességű fékút használatával. Ehhez azonban minden vonatnak azonos fékezési karakterisztikával kell rendelkeznie, nem lehet idegen jármű a vonalakon.

A pályamenti fényjelzők a HKT-rendszer kiesése vagy egy nem S-tog jármű közlekedése esetére, mindig működnek, de ebben az esetben a rendszer kapacitása kisebb a teljes fékutas térközök miatt.

Járműpark

Jelenleg a járműpark a 4.generációnál tart, 1996 és 2006 között 104 darab 8-kocsis vonatot (DSB SA-SD sorozat) és 31 darab 4-kocsis vonatot (DSB SE-SH sorozat) helyeztek üzembe, melyekkel teljesen kiváltották a régebbi generációjú vonatokat. A vonatokat a Linke-Hofmann-Busch/Siemens szállította, a kocsik rövidebbek mint az megszokott és egyetlen tengelyük van, másik végük a szomszéd kocsira támaszkodik, a végkocsiknak kettő tengelye van. A vonategységek automatikus Scharfenbergkupplunggal rendelkeznek, csúcsidőben csatolva közlekednek, 168 méteres vonathosszt lehetővé téve. A nyolckocsis vonatok mellett a négykocsis vonatok is csatolhatók, de akár ezek is egymással. Maximális sebességük 120 km/h.

A régebbi generációjú vonatokat (DSB MM-FU-MU-FS sorozat, 1967-1978-ból és DSB FC-MC-MC-FC sorozat, 1985-1986-ból) 2007. január 7-én kivonták a forgalomból, selejtezték, néhány darab a múzeumokba került. Egy vonat a DJK (Dansk Jernbane Klub) gondozásába került és különmenetek szervezéséhez fog rendelkezésre állni.

Képgaléria

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Commons:Category:S-tog
A Wikimédia Commons tartalmaz S-tog témájú médiaállományokat.