A mai világban a Schärding olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A Schärding fontosságát különböző területek szakértői felismerték, és kiemelték a modern társadalomra gyakorolt hatását. A Schärding megjelenése óta vitákat és elmélkedéseket váltott ki a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Schärding jelentését és következményeit, elemezve különböző dimenzióit és relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
Schärding | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Rang | város | ||
Járás | Schärdingi járás | ||
Irányítószám | 4780 | ||
Körzethívószám | 07712 | ||
Forgalmi rendszám | SD | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5253 fő (2018. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 313 m | ||
Terület | 4,08 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 27′ 25″, k. h. 13° 25′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 25″, k. h. 13° 25′ 54″ | |||
Schärding weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Schärding témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Schärding, város Felső-Ausztriában a Pram és az Inn egybefolyásánál, 313 méter magasságban fekvő járási székhely.
Közigazgatási területe öt településrészt foglal magába:
A bajor határon fekvő település. Közvetlenül szemben a bajor oldalon Neuhaus am Inn található, amellyel híd köti össze.
Középkori eredetű város, mely 800-ban már jelentős településnek számított. A város hol bajor, hol osztrák fennhatóság alá tartozott, majd sok határvita után1779-ben került véglegesen osztrák kézbe.
A városkának két központi főtere is van, mindkettőt lendületes oromzatú barokk és reneszánsz épületek szegélyezik.
A Felső főtéren (Oberplatz) egy modern, igen kifejező 1933-ban készült Szt. Kristóf kút vonja magára a figyelmet, az Alsó főtéren (Unterer platz) áll a városháza, előtte az 1603-ból való Szt. György kúttal. Az óváros körül láthatók a régi, középkori erődítmény maradványai három szép városkapuval: a linzi, a passaui és a vízi kaput, melyek ma is teljes épségükben állnak. Áll még a régi schärdingi vár néhány fala is. A várkapu terjedelmes épületében rendezték be a Heimatmuseumot, benne várostörténeti, cégtörténeti néprajzi és fegyvergyűjteménnyel.
A városnak négy középkori eredetű temploma is van, melyek közül a legkiválóbb és legrégebbi a St. Georg templom (1350; majd 1720-ban átalakítva), melynek márvány oltára különösen érdekes.
Az Inn folyó fölött emelkedő gránitsziklák környékén pedig szép várkert látható.