Scharnstein
Mai cikkünkben a Scharnstein-ről fogunk beszélni, amely témával az elmúlt években sokak figyelmét felkeltette. A Scharnstein olyan jelenség, amely nagy érdeklődést váltott ki a globális társadalomban, akár az emberek életére gyakorolt hatása, akár a szakmai téren való relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Scharnstein legrelevánsabb aspektusait, az eredetétől a jelenlegi állapotáig, feltárva a következményeit különböző kontextusokban, és átfogó képet adunk jelentéséről és hatóköréről. Ezen kívül megvizsgáljuk a témával kapcsolatos szakértők véleményét, és bemutatjuk néhány saját reflexiót a jelenséggel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító perspektívát biztosítsunk az olvasó számára.
| Scharnstein | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Gmundeni járás | ||
| Irányítószám | 4644 | ||
| Körzethívószám | 07615 | ||
| Forgalmi rendszám | GM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4780 fő (2016. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 488 m | ||
| Terület | 47,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 54′ 01″, k. h. 13° 57′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 01″, k. h. 13° 57′ 39″ | |||
| Scharnstein weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Scharnstein témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Scharnstein osztrák mezőváros Felső-Ausztria Gmundeni járásában. 2018 januárjában 4819 lakosa volt.
Elhelyezkedése
Scharnstein Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Salzkammergut területén, az Alm folyó mentén. Területének 54,8%-a erdő, 36% mezőgazdasági művelés alatt áll. Az önkormányzat 4 településrészt, illetve falut egyesít: Dorf (678 lakos 2018-ban), Mühldorf (1505), Scharnstein (1287) és Viechtwang (1349).
A környező önkormányzatok: délre Grünau im Almtal, délnyugatra Gmunden, nyugatra Sankt Konrad, északnyugatra Kirchham, északra Vorchdorf, északkeletre Pettenbach, keletre Steinbach am Ziehberg.
Története
Scharnstein várát 1120 körül kezdte építeni a Rebgau grófi család. A várat írásban először 1204-ben említik.
1492-ben a Habsburg tulajdonban lévő wildensteini uradalom császári megbízottja, Christoph Jörger zu Reut megvásárolta az erődöt Sigmund von Schaunbergtól, majd néhány évvel később továbbadta I. Miksa császárnak. 1538-ban hanyagság miatt tűz ütött ki a várban és az épület leégett. A megbízott nem hozta helyre a várat, hanem új házat építtetett (ún. Schafferleithen). 1584-ben a VIII. Helmhart von Jörger vette meg az uradalmat és jókora kastélyt emeltetett, 1585-ben pedig kaszakészítő mühelyt alapított.
1621-ben a harmincéves háború során a protestáns Jörgerek minden birtokát elkobozták, Scharnsteint pedig 1625-ben eladták a kremsmünsteri apátságnak. A napóleoni háborúk során a települést több alkalommal megszállták a franciák, de Felső-Ausztria nyugati részétől eltérően nem csatolták a francia bábállam Bajorországhoz, mindvégig osztrák tulajdonban maradt.
Az 1848-as bécsi forradalom után eltörölték a feudális birtokrendszert és megalakult a községi önkormányzat, amely ekkor Viechtwang nevét vette fel. A kaszaüzem a Monarchia legnagyobb ilyen gyárává fejlődött, 700 munkása naponta 4 ezer kaszát és 5 ezer sarlót állított elő. A vasút az Almtalbahn vonalának elkészültével 1901-ben érkezett Scharnsteinbe. 1918-ban a köztársaság megalakulása után a községet Felső-Ausztria tartományba sorolták be.
1967-ben Harald Seyrl osztrák történész megvásárolta a kastélyt a kremsmünsteri kolostortól. 1976-ban az önkormányzatot átnevezték Scharnsteinre. 1987-ben bezárt a 400 éves múltra visszatekintő kaszaüzem. 2004-ben, első említésének 800 éves évfordulóján Scharnsteint mezővárosi rangra emelték.
Lakosság
A scharnsteini önkormányzat területén 2018 januárjában 4819 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 92,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 2,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 87,6%-a római katolikusnak, 3% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 1,5% mohamedánnak, 5,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a községben. A legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (95%) mellett a horvátok (2,3%) és a szerbek (1%) alkották.
| Lakosok száma | 4757 | 4780 | 4819 |
| 2005 | 2016 | 2018 |
Látnivalók
- a scharnsteini kastélyban talált helyet az Osztrák Kriminalisztikai Múzeum és az Osztrák Csendőrmúzeum
- a scharnsteini vár romjai
- a viechtwangi Evangélista Szent János-plébániatemplom 1691-ből
- az 1956-ban épült Szt. Bertold-plébániatemplom
- a kaszamúzeum
Jegyzetek
- ↑ Bevölkerung zu Jahresbeginn nach Gemeinden seit 2002 (német nyelven). Osztrák Statisztikai Hivatal, 2023
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Scharnstein című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- A település honlapja
- 40719 – Scharnstein Statistik Austria
