A mai világban a Segner János András olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír, és minden korosztálytól és hátterű ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt hatásának, akár a személyes fejlődésben betöltött fontosságának, akár a globális gazdaságra gyakorolt hatásának köszönhetően, a Segner János András számos vita és vita középpontjában állt. Napjaink egyik alapvető pillérének számító Segner János András példátlan érdeklődést váltott ki, és számos ellentmondó véleményt váltott ki. Ebben a cikkben alaposan és részletesen megvizsgáljuk a Segner János András-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását.
Segner János András | |
Született | 1704. október 9. Pozsony |
Elhunyt | 1777. október 5. (72 évesen) Halle |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | természettudós, fizikus, kémikus, csillagász, matematikus, orvos, egyetemi tanár |
Iskolái | Jénai Egyetem (–1730, orvostudomány) |
Kitüntetései | Royal Society tagja |
Sírhelye | Stadtgottesacker |
A Wikimédia Commons tartalmaz Segner János András témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Segner János András (ejtsd: zégner) (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár.
Iskoláit Pozsonyban végezte. Főiskolai tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban kezdte 1724-ben, de egy évvel később már a Jénai Egyetemen orvostudományt tanult, s a kor szokása szerint fizikát és matematikát is hallgatott.
1730-ban megszerezve orvosi oklevelét, Pozsonyban kezdett praktizálni. 1735-ben már az akkor szerveződő Göttingeni Egyetemen tanított – elsőként – fizikát, matematikát és kémiát. Itt adott elő egészen 1755-ig. Közben csillagászattal is foglalkozott, ő hívta életre az egyetem csillagvizsgáló obszervatóriumát. Azután haláláig a fizika, matematika és csillagászat professzora volt Halléban.
A meteorológiatörténet őt tekinti a matematikai meteorológia megalapítójának. Tagjául választotta a szentpétervári és a berlini, valamint a göttingeni tudományos akadémia, illetve társulat. A londoni Királyi Társaságnak is tagja volt. II. Frigyes porosz király kitüntetésekkel halmozta el. 1755-ben nemességet kapott és titkos tanácsos lett.
Segner nevét legtöbben a turbina ősének tekinthető Segner-kerékről ismerik. Találmányát Segner a Göttingen melletti Nörtenben a gyakorlatban is kipróbálta. Olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék (azaz vízturbina) volt. Ezen túl az elsők között igyekezett számítások alapján a legjobb hatásfokot elérni.
A fizikában legjelentősebb eredményeit a folyadékok és a merev testek dinamikájában érte el. Leonhard Euler éppen Segner munkáira alapozva fogalmazta meg a folyadékok és a merev testek mechanikájának alaptörvényeit, az Euler-féle egyenleteket.
A matematikában felelevenítette a Cavalieri-elvet, amelyet sokáig tévesen róla neveztek el. Bizonyította a Descartes-féle előjelszabályt, foglalkozott az egyenletek grafikus megoldásával és a kor színvonalán álló kitűnő matematikai tankönyveket írt.
A kémiában a gyakorlati irányt képviselte. Ő ajánlotta a kén-dioxidot a gabonavetőmagok fertőtlenítésére és a fahamut trágyázására. Foglalkozott a cukor-, a szesz- és a puskaporgyártás technológiájával is.
Albertfalván és Pozsonyban utcát, Debrecenben teret neveztek el róla. Szintén a nevét viseli a Hold egyik krátere.
1974-ben szobrot állítottak neki a Debreceni Egyetem Klinikáján.