Segner János András

A mai világban a Segner János András olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír, és minden korosztálytól és hátterű ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatásának, akár a személyes fejlődésben betöltött fontosságának, akár a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásának köszönhetően, a Segner János András számos vita és vita középpontjában állt. Napjaink egyik alapvető pillérének számító Segner János András példátlan érdeklődést váltott ki, és számos ellentmondó véleményt váltott ki. Ebben a cikkben alaposan és részletesen megvizsgáljuk a Segner János András-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását.

Segner János András
Született1704. október 9.
Pozsony
Elhunyt1777. október 5. (72 évesen)
Halle
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatermészettudós, fizikus, kémikus, csillagász, matematikus, orvos, egyetemi tanár
IskoláiJénai Egyetem (–1730, orvostudomány)
KitüntetéseiRoyal Society tagja
SírhelyeStadtgottesacker
A Wikimédia Commons tartalmaz Segner János András témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Segner-kerék vázlata
Dombormű a szegedi Dóm téren

Segner János András (ejtsd: zégner) (Pozsony, 1704. október 9.Halle, 1777. október 5.) magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár.

Élete

Iskoláit Pozsonyban végezte. Főiskolai tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban kezdte 1724-ben, de egy évvel később már a Jénai Egyetemen orvostudományt tanult, s a kor szokása szerint fizikát és matematikát is hallgatott.

1730-ban megszerezve orvosi oklevelét, Pozsonyban kezdett praktizálni. 1735-ben már az akkor szerveződő Göttingeni Egyetemen tanított – elsőként – fizikát, matematikát és kémiát. Itt adott elő egészen 1755-ig. Közben csillagászattal is foglalkozott, ő hívta életre az egyetem csillagvizsgáló obszervatóriumát. Azután haláláig a fizika, matematika és csillagászat professzora volt Halléban.

A meteorológiatörténet őt tekinti a matematikai meteorológia megalapítójának. Tagjául választotta a szentpétervári és a berlini, valamint a göttingeni tudományos akadémia, illetve társulat. A londoni Királyi Társaságnak is tagja volt. II. Frigyes porosz király kitüntetésekkel halmozta el. 1755-ben nemességet kapott és titkos tanácsos lett.

Tudományos munkássága

Segner nevét legtöbben a turbina ősének tekinthető Segner-kerékről ismerik. Találmányát Segner a Göttingen melletti Nörtenben a gyakorlatban is kipróbálta. Olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék (azaz vízturbina) volt. Ezen túl az elsők között igyekezett számítások alapján a legjobb hatásfokot elérni.

A fizikában legjelentősebb eredményeit a folyadékok és a merev testek dinamikájában érte el. Leonhard Euler éppen Segner munkáira alapozva fogalmazta meg a folyadékok és a merev testek mechanikájának alaptörvényeit, az Euler-féle egyenleteket.

A matematikában felelevenítette a Cavalieri-elvet, amelyet sokáig tévesen róla neveztek el. Bizonyította a Descartes-féle előjelszabályt, foglalkozott az egyenletek grafikus megoldásával és a kor színvonalán álló kitűnő matematikai tankönyveket írt.

A kémiában a gyakorlati irányt képviselte. Ő ajánlotta a kén-dioxidot a gabonavetőmagok fertőtlenítésére és a fahamut trágyázására. Foglalkozott a cukor-, a szesz- és a puskaporgyártás technológiájával is.

Főbb művei

Emlékezete

Albertfalván és Pozsonyban utcát, Debrecenben teret neveztek el róla. Szintén a nevét viseli a Hold egyik krátere.

1974-ben szobrot állítottak neki a Debreceni Egyetem Klinikáján.

Jegyzetek

  1. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye
  2. Régi-új helyén a Segner szobor. . (Hozzáférés: 2018. július 25.)

Források