Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Simándy József témáját, amely az elmúlt években jelentős aktualitásra tett szert. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk a Simándy József-et körülvevő különböző szempontokat és perspektívákat. Részletes és átfogó elemzéssel megpróbáljuk megérteni, hogy a Simándy József hogyan befolyásolta környezetünket, és hogyan fogja ezt a jövőben is gyakorolni. Kritikus és elmélkedő pillantással foglalkozunk azokkal a különböző szempontokkal, amelyek a Simándy József-et érdeklődés és vita tárgyává teszik a jelenlegi környezetben. A releváns információk összegyűjtésével és bemutatásával ez a cikk átfogó és gazdagító képet kíván nyújtani a Simándy József-ről. Tartson velünk ezen a lenyűgöző felfedező és kutakodó utazáson!
Simándy József | |
A Budapest folyóirat 1985. augusztusi számában Csigó László felvétele | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Schulder József |
Született | 1916. szeptember 18. Kistarcsa |
Elhunyt | 1997. március 4. (80 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1943–1945) |
Pályafutás | |
Műfajok | opera |
Híres dal | Hazám, hazám (Erkel Ferenc: Bánk bán) |
Hangszer | énekhang |
Hang | tenor |
Díjak |
|
Tevékenység | operaénekes |
Simándy József aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Simándy József témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Simándy József (született Schulder) (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.) Kossuth-díjas magyar operaénekes (tenor), főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.
Híres szerepe a Psalmus Hungaricus (Kodály) előadása is. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az ő hangján csendült fel először Erkel Ferenc Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.
Iskolái elvégzése után a Szürketaxi vállalatnál autószerelést tanult, és ott dolgozott 1939 őszéig. Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést dr. Székelyhidy Ferenc növendékeként. A világháború alatt az Operaház kórusának tagja volt. E minőségében 1943. május 9-én lépett fel először ifjabb Johann Strauss A cigánybáró című operettjében. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban, Bizet Carmen című operájában, Don José szerepében.
Az Operaháznak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től társulaton kívüli magánénekese volt. 1956–1960 között a müncheni Staatsoperben is fellépett. 1978–1986 közt a Zeneakadémián tanított.
Felesége Hegedűs Judit balettművész volt, gyermekei: Péter, Judit és Katalin.
Évtizedekig lakott a Mártonhegyi úton, a Hegyvidék megbecsült polgáraként.
Emlékét többek között a Simándy József Baráti Társaság és a Hazám, Hazám Te Mindenem Művészeti és Oktatási Alapítvány ápolja. * A szegedi Simándy Énekversenyen számos jelentős énekes tűnt fel, mint Gál Erika, Rálik Szilvia, Geszthy Veronika, Wierdl Eszter, Bretz Gábor, Fekete Attila, Kiss-B. Atilla, Kovácsházi István, Kóbor Tamás, Nyári Zoltán, Wendler Attila, Balczó Péter.