Spannberg

A Spannberg jelentősége a mai társadalomban tagadhatatlan. A Spannberg régóta érdeklődés és vita téma a szakértők és a hétköznapi polgárok körében egyaránt. Akár a populáris kultúrában betöltött relevanciája, akár a gazdaságra gyakorolt ​​hatása, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása miatt, a Spannberg nagyon fontos témának bizonyult. Ebben a cikkben a Spannberg különböző nézőpontjait és megközelítéseit vizsgáljuk meg, hogy jobban megértsük a társadalomban betöltött szerepét és életünkre gyakorolt ​​hatását.

Spannberg
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásGänserndorfi járás
Irányítószám2244
Körzethívószám02538
Forgalmi rendszámGF
Népesség
Teljes népesség1010 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság186 m
Terület19,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′, k. h. 16° 43′Koordináták: é. sz. 48° 27′, k. h. 16° 43′
Spannberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Spannberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Spannberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1010 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Spannberg a Gänserndorfi járásban
A Szt. Márton-plébániatemplom
A Seib-villa

Spannberg a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Sulzbach folyó mentén. Területének 21,7%-a erdő, 68,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.

A környező önkormányzatok: északra Zistersdorf, keletre Velm-Götzendorf, délkeletre Ebenthal, délnyugatra Hohenruppersdorf, északnyugatra Sulz im Weinviertel.

Története

Spannberget először 1205-ben említik egy bizonyos Poppo de Spangenberg nevében. Saját papot 1233-ban kapott először. Vára elsőként 1277-ben, temploma pedig 1325-ben jelenik meg az írott forrásokban. 1369-ben birtokosául a Clementer nemzetséget tüntették fel; 1391-ben Hans Clementer kegyúri jogait átadta a Teuton lovagrendnek. 1370-ben Spannberg mezővárosi jogokat kapott.

Várát 1400-ben elpusztították és nem is épült újjá. 1529-ben a Bécset ostromló török kifosztották. A harmincéves háborúban többször került vonuló hadseregek útjába, 1705-ben pedig Rákóczi kurucai rabolták ki a települést. A 19. században három kolerajárvány is szedett áldozatokat.

Lakosság

A spannbergi önkormányzat területén 2020 januárjában 1010 fő élt. A lakosságszám 1951 óta 800-1000 között mozog. 2018-ban az ittlakók 94,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 88,6%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 5,9% mohamedánnak, 4,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (94,2%) mellett a törökök (3,5%) és a szerbek (1,1%) alkották.

A népesség változása:

2016
975
2018
1 010

Látnivalók

  • a Szt. Márton-plébániatemplom
  • a Seib-villa

Források

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Spannberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.