Ebben a cikkben elmélyülünk a Spanyolország borvidékei lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és mai relevanciáját. A történelemben való megjelenésétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig a Spanyolország borvidékei alapvető szerepet játszott életünk különböző területein. Ennek mentén elmélyülünk a legrelevánsabb és legtranszcendentálisabb aspektusaiban, elemezve különböző területekre gyakorolt hatását és jelentőségét a populáris kultúrában. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Spanyolország borvidékei-ről, egy izgalmas témáról, amely senkit sem hagy közömbösen.
Spanyolország borászata a római időkben alakult ki. A Római Birodalom bukása után többé-kevésbé változatlan módon maradt fenn, majd az Európai Unióba lépés után hirtelen átalakult; jelenleg is viharosan fejlődik. Ennek okai között említendő, hogy bár az országban lényegesen nagyobb területen termelnek szőlőt, mint akár Francia-, akár Olaszországban, éves termése lényegesen kisebb azokénál. Ennek fő okai:
Az ország 17 autonóm közösségéből 15-ben van legalább egy borvidék. Ezeket hét borrégióba vonják össze:
A spanyol jogszabályok két kategóriába sorolják a borvidékeket:
kapta meg ezt a címet.
A DO és DOC borok érlelési típusát a palackokon ún. hátsó címkéken tüntetik fel. Az egyes borvidékek az alábbi kategóriák számára az itt feltüntetett minimálisnál hosszabb érlelési időt is előírhatnak, és ezt például Riojában meg is teszik.
A fehér- és rozé Reserva és Gran Reserva borok igen ritkák. Sok Reserva vagy Gran Reserva bort a törvényesnél jóval tovább érlelnek.
Az Atlanti-óceán közelsége miatt Galicia éghajlata jóval csapadékosabb Spanyolország többi részénél, ezért vezető szőlőfajtát az ország többi borrégiójában nem vagy csak alárendelten termesztik. Az ország többi borrégiójában a vörösborszőlők dominálnak, itt azonban főleg (bár messze nem kizárólag) fehérborokat készítenek. Fontosabb borszőlő fajták:
Az albariño szőlőfajtát ez a termőterület (elsősorban a Rias Baixas borvidék) tette híressé; a hazai piacon kimondottan drága borokat készítenek belőle. Sikerét látva Ausztráliában is telepíteni kezdték. Ott fedezte fel Jean-Michel Boursiquot francia ampelográfus, hogy az albariño a savagnin szőlővel azonos. A francia jura borvidéken a savagninból készítik különleges eljárással az úgynevezett vin jaune-t. A 2000-es években az is kiderült, hogy ez a fajta nem más, mint a tramini, ami a fűszeres tramini szerényebb rokona. Ezt az azonosítást az ausztrál központi kutatóintézet DNS vizsgálatai megerősítették, és 2009 óta Ausztráliában az addig albariño néven forgalmazott borokat savagninként vagy traminerként kell palackozni.
Borvidékek:
Fontosabb borszőlő fajták:
Borvidékek:
Fontosabb borszőlő fajták:
A graziano fajtát jóformán csak abban a régióban termesztik és csekély hozama miatt még itt is csak kis területen, főleg a Rioja borvidéken, ahol a legfinomabb borok házasításához használják.
Borvidékek:
Fontosabb borszőlő fajták:
Borvidékek:
Kasztília-La Mancha tartományban a szőlővel beültetett terület 600 000 hektár — ez az összes spanyol szőlőtermő terület fele, Európa szőlőültetvényinek 17 %-a.
Fontosabb vörösborszőlő fajták:
Fontosabb fehérborszőlők:
Borvidékek:
Fontosabb borszőlő fajták:
A régióban hat DO minősítésű borvidék van:
Ebbe a régióba Spanyolország két nagy és egymástól ugyancsak távol eső szigetcsoportját vonják össze.
Fontosabb borszőlő fajták:
Borvidékek: