A mai világban a Strobl Alajos rendkívül releváns téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki. A Strobl Alajos eredetétől a mai hatásig különböző területeken tanulmányozás és elemzés tárgya volt. Társadalomra gyakorolt hatása, időbeli alakulása és az emberek mindennapi életében betöltött szerepe olyan szempontok, amelyek felkeltették a szakértők és a rajongók kíváncsiságát. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Strobl Alajos hatását, elemezve jelentőségét, kihatásait és a témával kapcsolatos különböző szempontokat. Multidiszciplináris megközelítéssel igyekszünk megvilágítani a Strobl Alajos-hez kapcsolódó legfontosabb szempontokat, teljes és árnyalt képet adva.
Strobl Alajos | |
Született | Strobl Alajos János Vilmos 1856. június 21. Liptóújvár |
Elhunyt | 1926. december 13. (70 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia (1876–1880) |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
A Wikimédia Commons tartalmaz Strobl Alajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Liptóújvári Strobl Alajos, teljes nevén Strobl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.
Édesapja Strobl József (1812–1886), Habsburg–Tescheni Albert főherceg, majd a gróf németújvári Batthyány család uradalmi ispánja, édesanyja Wyrostek Karolina. Bécsben Caspar von Zumbuschnál tanult 1876 és 1880 között, de már 1877-től kiállító művész volt. Fiatalon feltűnt Önarcképmás és Perseus (1882) című szobraival. 1880-ban már épült a budapesti Operaház, s az építkezésnél épületszobrok elkészítésére nyert pályázatot, elkészítette a két homlokzati párkányszobrot (Cherubini, Spontini), ezután 1881-ben megbízást kapott Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő alakjának megformázására az épület főbejárata két oldalához. Ettől az időtől kezdve 40 éven át ő volt Magyarország egyik legfoglalkoztatottabb emlékműszobrásza, állami, egyházi és magán megrendeléseket egyaránt kapott. Egyben a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett szintén mintegy négy évtizeden át. Műterme Budapest VI. kerületében, az Epreskertben volt.
1913. november 9-én Ferenc József nemességet és a liptóújvári nemesi előnevet adományozta neki.
Királylehotai villája 1929-ben leégett, majd özvegye, Kratochwil Alojzia (1875–1964) 1942-ben eladta. A visszavonuló német hadsereg is felgyújtotta, 2007-ben pedig nagy vihar rongálta meg. Az 1963 óta műemlék épületet és szárnyait ma megvételre kínálják. Strobl Alajosnak két gyermeke lett: Strobl Mihály (1906–1996), gépészmérnök, valamint Strobl Zsuzsanna (1898–1994), Franciscy Lajos (1890–1952) erdőmérnök felesége.
A görög–római művészet tanulmányozása erősen hatott a stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus). 1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk című, életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek portrészobrai, köztük:
Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható.