Struve földmérő vonal

Mai cikkünkben a Struve földmérő vonal lenyűgöző világába fogunk beleásni. A történelemre gyakorolt ​​hatásától a mai relevanciáig a Struve földmérő vonal állandó érdeklődés és vita téma volt. Az évek során a Struve földmérő vonal döntő szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva azt, ahogyan gondolkodnak, cselekszenek és viszonyulnak az őket körülvevő világhoz. Egy részletes és mélyreható elemzésen keresztül feltárjuk a Struve földmérő vonal különböző aspektusait és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől a fejlődéséig elmélyülünk a Struve földmérő vonal összetettségében és életünkre gyakorolt ​​hatására.

Struve földmérő vonal
Világörökség
Mérőpont a norvégiai Hammerfestben
Mérőpont a norvégiai Hammerfestben
Adatok
OrszágFehéroroszország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Moldova, Oroszország, Svédország, Ukrajna
Világörökség-azonosító1187
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III, VI
Felvétel éve2005
Elhelyezkedése
Struve földmérő vonal (Európa)
Struve földmérő vonal
Struve földmérő vonal
Pozíció Európa térképén
é. sz. 52° 17′ 22″, k. h. 25° 38′ 58″Koordináták: é. sz. 52° 17′ 22″, k. h. 25° 38′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Struve földmérő vonal témájú médiaállományokat.

A Struve földmérő vonal háromszögelési pontokból álló, 2820 kilométer hosszan húzódó vonal a norvégiai Hammerfesttől a Fekete-tengerig. A háromszögelési pontokat Friedrich Georg Wilhelm von Struve csillagász állíttatta fel 1816 és 1855 között. Az eredeti vonal 265 pontból áll, ezek közül 2005-ben 34-et vettek fel a világörökség listájára. A felvételt tíz ország (Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Litvánia, Lettország, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna) együtt kérte.

A földmérő vonal keletkezése

A földmérő vonal az 1800-as években keletkezett Friedrich Georg Wilhelm von Struve német csillagász munkájának eredményeként.

A Földről már az ókorban is tudták, hogy gömb alakú. Isaac Newton a 17. században utalt rá, hogy ez a gömb a „sarkoknál” kissé lapos. A következő évszázadban Lappföldre és Peruba küldött kutatócsoportok bebizonyították e teória helyességét.
Struve elhatározta, hogy háromszögelési technikával pontosan meghatározza a Föld nagyságát és formáját.

A mérési munkálatokat 1816-ban kezdték el és majdnem negyven évvel később, 1855-ben fejezték be. A földmérő vonal a Fekete-tengertől a Jeges-tengerig terjed, 2820 km-en keresztül tíz országon át ível, 258 fő háromszögből és 265 pontból áll.

A pontok közül a 34 legjobb állapotút, valamint a kultúrtörténeti szempontból legértékesebbeket választották ki védelem alá helyezendőnek. A vonal legészakibb pontja Norvégiában, Hammerfest közelében van, a legdélibb pedig Ukrajnában a Fekete-tenger partján található.

Struve és csapata mérési technikaként háromszögelést és csillagászati helymeghatározást használt. A mérések kimutatták, hogy 1 meridiánfokhoz tartozó ív hosszúsága a Fekete-tengernél kb. 400 méterrel hosszabb, mint a Jeges-tengernél.

A Struve vonal mérési eredményei meglepően pontosak még mai szemmel nézve is. Az alapos, jó minőségű eredményeket több tudományos munkához is felhasználták, a későbbiekben pedig példaként szolgált a háromszögeléstechnikában. Az érintett országokban jó alapot szolgáltatott az ezt követő térképészeti felmérésekhez. Finnországban az északi és déli háromszögelő-vonalakat a Struve földmérő vonal kötötte össze egészen az 1960-as évekig.

Az egész munkafolyamatról kivételes pontosságú leírás készült. Struve 1860-ban jelentette meg munkáját (Arc du méridien de 25° 20' entre le Danube et la Mer Glaciale mésure depuis 1816 jusqu'en 1855, 3 vol. and diagrams, St. Petersburg).

Mérőpontok

A mérési pontok általában a mérési munka során a sziklába vagy a kőbe fúrt lyukak. Habár minden pontot nem jelöltek meg fennmaradó módon, a hiányzó pontok visszakereshetők a koordináták segítségével.

A világörökségek listáján általában szereplő helyszínekhez képest a Struve földmérő vonal természeténél fogva különleges. A vonal láthatatlanul köt egymáshoz tíz országot. A védelmet minimális esetben néhány négyzetméternyi terület védelme jelenti, így a műszaki és jogi kérdések könnyen kezelhetők. A védelem alá helyezés anyagi vonzata szintén csekély, mivel a mérőpontok általában elhagyatott, magasan fekvő területen találhatók.

A háromszögméréstől a műholdig

A műholdas földmérés előtt a méréseket mérőpontok által meghatározott háromszöghálózat segítségével végezték. A hálózatban szereplő háromszögek pontos oldalhosszainak meghatározásához még egy vagy több alapvonal nagyon pontos kimérésére is szükség volt. Az ehhez tartozó távolságméréseket Struve idejében mérőrudakkal, később, egészen az 1960-as évekig mérőszalagokkal végezték, amikor a távolságmérő műszerek használata került előtérbe.

A földmérővonal születésekor még csak két országon – Oroszországon és Svédországon – keresztül haladt át, ma ugyanezen a területen tíz ország található: Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna. Ezek az országok 1993 óta közösen dolgoznak a földmérő vonal védelmén és a mérőpontok rendbehozatalán. A Struve földmérő vonal az első ilyen sok országot érintő világörökség.

A védelem alatt álló pontok

A Struve földmérő vonal (pirossal jelölve a 34 védelem alatt álló pont)

Norvégia

Svédország

Finnország

Oroszország

Észtország

Lettország

Litvánia

Fehéroroszország

Ukrajna

Moldova

Érdekesség

Jules Verne Három orosz és három angol kalandjai regényében az egyik főszereplő alakját Friedrich Georg Wilhelm von Struvéról mintázta, a földmérés fejlődését is bemutató regényben a Struve földmérő vonalról számos említést tesz.

Források

Commons:Category:Struve Geodetic Arc
A Wikimédia Commons tartalmaz Struve földmérő vonal témájú médiaállományokat.
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot