Ebben a cikkben a Sulyok István (püspök)-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált, és amely nagy vitát váltott ki a mai társadalomban. A Sulyok István (püspök) sok ember számára érdekes, mivel közvetlen hatással van mindennapi életünk különböző területeire. A következő néhány sorban ezt a témát fogjuk alaposan megvizsgálni, elemezve következményeit, időbeli alakulását és relevanciáját különböző területeken. Kétségtelen, hogy a Sulyok István (püspök) olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és elengedhetetlen, hogy alaposan megértsük, hogy jobban megértsük a minket körülvevő világot.
Sulyok István | |
Született | 1859. december 15. Komádi |
Elhunyt | 1944. október 20. (84 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | lelkész, püspök, egyházi író |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sulyok István (Komádi, 1859. december 15. – Budapest, 1944. október 20.) magyar református lelkész, püspök, egyházi író.
A debreceni Református Kollégiumban tanult, ugyanitt a Teológiai Fakultáson szerzett diplomát. Néhány évig a debreceni kollégium segédtanára volt (közben tanulmányait Angliában és Németországban egészítette ki), majd lelkész Szegeden (1886–1889), Nagyszalontán, Nagyváradon, 1903–25 között a Bihari Egyházmegye esperese. Háromszor választották meg a Trianon után alakult Királyhágómelléki református egyházkerület püspökének (1921, 1926, 1939), a román hatóságok azonban egyszer sem járultak hozzá beiktatásához. Az OMP Intézőbizottságának és a Bihari Múzeum Egyletnek volt tagja.
Cikkei, beszédei, prédikációi a Debreceni Protestáns Lapban, a Szegedi Híradóban, az Egyházi és Iskolai Szemlében, a Református Szemlében, a nagyváradi Szabadságban és a Reformátusok Lapjában jelentek meg.