Szürke hályog

A mai világban a Szürke hályog olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A Szürke hályog eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig vitákat és reflexiókat váltott ki különböző területeken, és hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szürke hályog-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak történelmi, társadalmi, kulturális és gazdasági dimenzióit. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk megérteni a Szürke hályog összetettségét és jelentőségét a mai világban, valamint azt, hogy jelentős változásokat idézhet elő a társadalom különböző szféráiban.

Szürke hályog
Az emberi szemen látható szürke hályog réslámpás vizsgálaton
Az emberi szemen látható szürke hályog réslámpás vizsgálaton

LatinulCataracta
AngolulCataract
Osztályozás
BNO-10H25.-H26., H28., Q12.0
BNO-9366
Főbb tünetek
Adatbázisok
OMIM
DiseasesDB2179
MedlinePlus001001
A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke hályog témájú médiaállományokat.

A szürke hályog (cataracta, görögül "vízesés") a szemlencse állományának bizonyos fokú, akár teljes elszürkülését jelenti. Az áttetszőség megszűnése megakadályozza, hogy megfelelő fény jusson a külvilágból a szem belsejébe, a retinára, így homályos látás alakul ki, ami súlyos esetben akár szinte teljes vakságot is jelenthet.

Története

A négy folyadék tanának elmélete szerint a szürke hályogot az okozza, hogy a pupilla mögött folyadékok folynak le. Innen a görög név. A négy folyadék tana szerint az egészséget négy testfolyadék, a vér, a nyálka, a sárga és a fekete epe egyensúlya biztosítja.

A szürke hályogot már a keresztény kor előtt műtéti úton kezelték. Babilonban is előkerültek a műtéthez használt eszközök.

Tünetei

A fő tünet a lassú, fájdalommentes látásvesztés. A látásélesség csökken, a fényérzékenység nő, mivel a szemlencsében homályok alakulnak ki. A kis kontrasztok nem látszódnak, a beteg mintha ködön át vagy koszos napszemüvegen át nézne. Kettőslátás alakul ki, ami a másik szem becsukásával sem tűnik el. A fényforrások körül halók és fényudvarok jelennek meg. A szem sötét-világos adaptációja lelassul, a térlátás romlik. A távollátók kezdetben javulást tapasztalhatnak a közeli tartományban, mert a lencse megvastagszik és sűrűbbé válik. Ez a javulás azonban nem tart sokáig, mert a látás újra romlani kezd, először a távoli, majd a közeli tartományban is. A homályok minden tartományban csökkentik a látás élességét.

Egészséges szemmel
Szürke hályoggal


Típusai

A szürke hályog általában az idős korúak betegsége, 60 éves kor felett a gyakorisága ugrásszerűen növekszik. Ez az úgynevezett senilis cataracta. A szürke hályog betegségen belül megkülönböztetnek elsődleges és másodlagos szürke hályogokat. Az elsődleges hályogok:

  1. a veleszületett szürke hályog (genetikai betegségek, például Down-szindróma)
  2. időskori (senilis) szürke hályog.

A másodlagos hályogok közé a gyógyszerek, szemészeti vagy általános betegségek, illetve sérülések okozta szürke hályogok tartoznak.

A szürke hályogot annak helye szerint jellemzik:

  • Cataracta corticalis: a homályok a lencse peremén alakulnak ki. Folyadékkal teli hólyagocskák okozzák. Az időskori szürke hályogok 50%-a kezdődik így.
  • Cataracta subcapsularis posterior: gyorsan fejlődik ki, és hamar látászavart okoz, különösen a közeli tartományban. Az időskori szürke hályogok 20%-a tartozik ebbe a típusba.
  • Cataracta nuclearis: lassan előrehaladó típus. A lencse a törőerő növekedése mellett elszíneződik. Kettőslátás alakulhat ki. Ha a beteg távollátó, akkor egy ideig újra jól láthat szemüveg nélkül.

Okai

A szürke hályog kialakulásának pontos oka jelenleg nem tisztázott. Bármi okozhatja, ami a szem, vagy a szemlencse sérülésével, károsodásával jár. Így okozhatja:

Azokban a szakmákban, amikben forró anyagokkal kell dolgozni, a szürke hályog szakmai ártalomnak számít.

Veleszületett szürke hályogot okozhat:

A kancsalság veszélye miatt az újszülöttet mielőbb műteni kell.

A szemlencse normálisan áttetsző, ez úgy lehetséges, hogy a szemlencsét alkotó rostok (hidrofóbok) taszítják a vizet. Valamilyen külső vagy belső tényező következtében a rostok a szürke hályog kialakulása során vizet vesznek fel, a szemlencse ion-egyensúlya felborul, ezért a lencse tisztasága lecsökken. A szürke hályog önmagában teljes vakságot (azaz fényérzés nélküli látást) nem okoz, de komplikálódhat zöld hályoggal, súlyos szemgyulladással, amely teljes vaksághoz vezethet. Az előrehaladott valamint az érett szürke hályog ugyanakkor a látást súlyosan károsítja. Paradox módon a szürke hályog kezdeti szakaszában előfordulhat a közeli látás javulása is, mivel a szemlencse törőereje a szürke hályog miatt fokozódhat. Később azonban mind a távoli mind a közeli látás romlik. A szürke hályog előrehaladási üteme egyéntől, valamint a kiváltó okoktól függ.

Előfordulása

A szürke hályog többnyire időskori betegség, ami hónapok, vagy évek alatt fejlődik ki. A veleszületett szürke hályog ritka, az esetek kevesebb mint 1%-ában fordul elő. Afrikában azonban az éhezés miatt sok gyerek érintett.

Kezelése

Jelenleg a harmadik világban, ahol a szürkehályog-műtét nem elérhető, a vezető vaksági okok egyike. A fejlett világban a modern mikrosebészeti technikával, ultrahangos eljárással történik az eltávolítása. A műtétet műlencse (protézis) beültetésével kombinálják a szemlencse törőerejének pótlása végett. Az intraokuláris lencse hagyományos típusai nem képesek alkalmazkodni; még a fiatal betegek is olvasószemüvegre szorulnak. Egy másik hagyományos lehetőség a multifokális lencsék alkalmazása, továbbá alkalmazható a monovíziós technika, amiben az egyik szemet közelre, a másikat távolra állítják be élesnek. 2000 óta léteznek olyan típusok, amik egy bizonyos mértékig alkalmazkodni tudnak. Egyes lencsék törőereje a műtét után UV-fény segítségével újraigazítható. Az alkalmazandó eljárásról a betegnek a műtét előtt kell döntenie. Ez az eljárás – bár mint minden műtét járhat komplikációkkal – rutinműtétnek számít.

A műtétet rendszerint helyi érzéstelenítéssel végzik. Az injekciót a szemgolyó közvetlen közelébe, vagy mögé adják. Ez nemcsak érzéstelenít, hanem a szemmozgató izmokat is lebénítja. Szemcseppel is végeznek érzéstelenítést, de mivel ezzel a szemizmok nem bénulnak le, alkalmazási körük szűkebb. Altatásos műtétet inkább akaratlan szemmozgások, pszichikai zavarok, egyetlen látó szem esetén, vagy a beteg kívánságára végeznek. Ha mindkét szemet műtik, akkor a két szem műtéte között rendszerint négy hetet, de legalább annyit várnak, hogy az első műtött szem begyógyuljon. Erre az anizometrópia elkerülése végett van szükség. (Hátha nem monovíziós technikát akar használni a beteg? És ha azt akarja, akkor kialakulna-e? Olyan lenne, mint amilyet akarna?) Némely esetben elég néhány napot várni. A műtét után antibiotikumokat és gyulladáscsökkentőket adagolnak szemcsepp formájában, hogy megelőzzék a fertőzéseket.

A műtét biztonságosnak számít, a legtöbb komplikáció ritka. Ezek közé tartoznak a fertőzések a szemgolyóban, a lencse mögötti terület sérülései, és az üvegtest előreesése. Mindezek a látás élességének csökkenéséhez vezetnek, és másodlagos hályogot okoznak. Az újfajta operációs módszerek és lencsék 50%-ról 4%-ra csökkentették a másodlagos hályog kialakulásának kockázatát. A másodlagos hályog pupillatágítás után lézeres műtéttel megszüntethető.

Megelőzése

Jelenleg kutatások folynak a szürke hályog megelőzése irányában. Korábban használt szemcseppekről kiderült, hogy nem hatékonyak a megelőzésben. Az Amerikai Egyesült Államokban folytatott AREDS tanulmány kimutatta, hogy bizonyos vitaminok és antioxidánsok szedése lassítani tudja a szürke hályog előrehaladását, de a már kialakult homályokat nem szünteti meg.

A lutein és zeaxantin karotinoidok a szürke és zöld hályog kialakulását előzhetik meg a legújabb kutatások szerint. Jó forrás ezekre például a papaya, de ezek megtalálhatóak szinte az összes narancssárga növényben és gyümölcsben is.

Jegyzetek

  1. Allen D, Vasavada A. (2006. July). „Cataract and surgery for cataract.” (angol nyelven). BMJ. 333 (7559), 128-32. o. DOI:10.1136/bmj.333.7559.128. PMID 16840470.  
  2. Johannes Patzelt. Augenheilkunde München 2005 ISBN 3-437-42126-3, Seite 53
  3. Roche Lexikon Medizin, Urban & Fischer bei Elsevier, 2003, ISBN 978-3-437-15150-7
  4. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3705341/