A Szőkéd jelentőségét a mai társadalomban nem lehet alábecsülni. Megalakulása óta a Szőkéd jelentős hatással volt az élet különböző területeire. Akár személyes, akár társadalmi, politikai vagy gazdasági szinten, a Szőkéd ilyen vagy olyan formában jelen volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szőkéd relevanciáját különböző kontextusokban, és elemezzük, hogyan fejlődött, és a jövőben is fog fejlődni. Kulcsfontosságú annak megértése, hogy a Szőkéd milyen hatással van életünkre, hogy jobban felmérhessük jelentőségét és értékét a mai társadalomban.
Szőkéd | |
Széchenyi utca | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Pécsi |
Jogállás | község |
Polgármester | Bunyevácz Mátyás (független) |
Irányítószám | 7763 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 339 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 33,72 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 9,58 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 18° 16′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 18° 16′ 60″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőkéd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szőkéd (horvátul: Sukit, németül Sukid) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Pécs délkeleti vonzáskörzetében fekszik, Egerág és Áta szomszédságában. Utóbbi teljesen zsáktelepülésnek tekinthető, de Szőkéd is csak e két település valamelyikén keresztül érhető el.
A Pécstől Siklósig húzódó 5711-es útról letérve közelíthető meg mindkét végponti város irányából, Egerágon keresztül, az 57 112-es számú mellékúton.
A hazai vasútvonalak közül a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Szőkéd megállóhely, a belterület északkeleti szélén.
A Baranyai-dombság településén feltárt Baden-péceli és halomsíros kultúrák is bizonyítják: a környék természeti adottságai kedvezőek a megtelepedésre. Alátámasztja ezt a környéken találhatói hat településrom is, amelyek különböző időszakok emlékeit rejtik.
Szőkéd első említése az 1181-es évből származik Scuched néven, ekkor Szeles, ma Udvard határjárásakor említették nevét..
A török hódoltság során lakossága kicserélődött, a magyarok mellett horvátok is megtelepedtek itt.
Csak a 19. század elején kezdtek magyarok és németek betelepedni a baranyai bosnyák nemzetiségű faluba.
A település határában található Telegdéri malom helynév is, valószínűleg egy elpusztult falu nevét őrzi.
1929-ben így írnak a Baranya vármegye Trianon után tíz évvel című kiadványban:
„Szalánta kisközség ... Körjegyzőségéhez tartozik még: Németi, Szőkéd, Áta és Pogány községek”
2001-ben lakosságának 3,3%-a horvát, 6,8%-a cigány nemzetiségű volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 359 | 362 | 341 | 303 | 304 | 332 | 334 | 339 |
2013 | 2014 | 2015 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,3% görögnek, 7,2% horvátnak, 0,3% németnek mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,1%, református 1,1%, evangélikus 5%, görögkatolikus 2,8%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 17,8% (15% nem nyilatkozott).
Pogány | Egerág | Egerág |
Szalánta | Kisherend | |
Áta | Áta | Vokány |