Szapolyai-család
Ebben a cikkben elmélyülünk a Szapolyai-család izgalmas világában. Feltárjuk eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatását és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. Megjelenése óta a Szapolyai-család emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon, vitákat, vitákat és végtelen értelmezéseket generálva. Egy részletes elemzés segítségével igyekszünk megérteni a Szapolyai-család jelentőségét különböző területeken, valamint jelentőségét a mindennapi életünkben. Ezen túlmenően a terület szakértőinek különböző nézőpontjaival és véleményeivel foglalkozunk, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
| Szapolyai-család | |
 | |
| Kihalt | 1571 |
| Utolsó tag | Szapolyai János Zsigmond |
A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak. A család nevét Szapolya faluról kapta, azonban nem tisztázott, hogy a faluhoz köthető nemesi családok közül melyik az őse. Mivel a Szapolyai-család neve a 15. század dereka előtt ismeretlen, ez a korábbi évszázadokban tág teret adott a spekulációknak.
Szapolya
Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis című művében azt írja, hogy Zápolya falu Szlavóniában, Csázma közelében volt, amely a török hódoltság alatt pusztult el. A szláv eredetű Zápolya név a magyaros Szapolyaira változott át.
A mai álláspont szerint a Pozsega vármegyei Zapolje volt ez a falu, amelynek közelében Tiszovcon (horvátul Tisovacon) már 1455 előtt kastélyt tudtak építeni.
A család eredete
A Szapolyaiak származásával kapcsolatos rejtély megoldása még várat magára. Szapolya faluhoz több nemesi család köthető, így pl. a Dénesfiek, de nem lehet egyik ágához sem kötni a Szapolyaiakat.
A család első ismert tagja Benedek volt az Anjouk korában. Ennek fia Telegdi Tamás csanádi püspök (1350), kalocsai (1359), majd esztergomi érsek (1367–1375) volt.
A családot próbálták a Rátót nemzetségbeli Kaplai családból is eredeztetni, de nem sikerült őket a nemzedékrendjükbe beilleszteni.
A család felemelkedése
A legidősebb ismert Szapolyai, Szapolyai Imre apját Vajdafy Lászlónak hívták, azonban nem tudjuk, melyik ősük korábbi erdélyi vajdai vagy alvajdai tisztségviseléséhez köthető ezen megkülönböztető neve. A család Imre és öccsei – Miklós és István – idején vált az ország – a Hunyadi-család után – második, majd leggazdagabb családjává. 1465-ben Szapolyai Imrét Mátyás király szepesi örökletes főispánná – köznyelven gróffá – nevezte ki.
A család a lengyel Piast-házzal került rokonságba, amikor István 1483-ban Mátyás közbenjárására a ház egyik mellékágából származó Hedvig tescheni hercegnőt vette feleségül, aki így a későbbi I. János magyar király anyja lett. További kapcsolatot jelentett a két dinasztia között, amikor János húgát, Borbálát I. Zsigmond lengyel király 1512-ben feleségül vette. János így II. Ulászló magyar király sógora is lett. Ez a házasság Borbála halála miatt csak három évig tartott, de 1539-ben János vette feleségül Zsigmond második házasságából való lányát, Izabellát, akitől János Zsigmond magyar király, az első erdélyi fejedelem született.
A család ismert tagjai
- Szapolyai László, másképpen Vajdafi László, az első három Szapolyai-testvér apja
- Szapolyai Imre (? – 1487. szeptember 12.) főúr, nádor, horvát–szlavón bán
- Szapolyai Miklós (? – 1468), erdélyi püspök, Imre idősebb öccse
- Szapolyai István (? – Pápa, 1499. december 23.) főúr, nádor. Imre fiatalabb öccse, I. (Szapolyai) János király apja
- Szapolyai János (Szepesvár, 1487. február 2. – Szászsebes, 1540. július 17/21.) I. János néven választott magyar király. István fia
- Szapolyai György (1488. körül – Mohács, 1526. augusztus 29.) főúr. István fia, János öccse
- Szapolyai Borbála lengyel királyné (1495. – Krakkó, 1515. október 2.) I. Zsigmond lengyel király első felesége, lengyel királyné és litván nagyhercegné, Szapolyai János és Szapolyai György húga
- Szapolyai Orsolya (†1500. március 7.), akinek a férje osztopáni Perneszy Pál (fl. 1424-1470) a Magyar Királyság alnádora 1447 és 1460 között, Szapolyai István unokatestvére
- Szapolyai János Zsigmond (Buda, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, 1571. március 14.) II. János néven választott magyar király, majd Erdély első fejedelme
Hivatkozások
- ↑ Szepescsütörtök – Zápolya kápolna
- ↑ Fodor, História 2012/2 8–9. o.
- ↑ Neumann Tibor: Péter püspök és rokonsága (Az első Szapolyaiak)
- ↑ Fodor, História 2012/2 8. o.
- ↑ Fodor, História 2012/2 8. o.
- ↑ Fodor, História 2012/2 8. o.
- ↑ Fodor, História 2012/2 8. o.
- ↑ Fodor, História 2012/2 8. o.
- ↑ Fodor, História 2012/2 8. o.
- ↑ Fodor, História 2012/2 8. o.
Források
- ↑ Neumann, História 2012/2: Neumann Tibor (2012). „Út a királyi trónig – A Szapolyaiak: Imre, István és János király”. História 2. szám. HU ISSN 0139-2409. Index:25384.
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Neumann Tibor 2011: A Szapolyai család legrégibb címere. Turul 84/4, 123-130.
- Štefan Hýroš 1874: Rodopis a rodostrom Zápoľských. Letopis Matice Slovenskej 1874/II.
- Wertner Mór: Családtörténeti adalékok I. A Szapolyai-család ismeretéhez.[halott link]
- Veronika Kucharská 2013: Die Familie Zapolya und ihre Getreuen in der Zeit vor Mohács. In: Slovakia and Croatia I. Bratislava/Zagreb, 135-144.
- A Szapolyai család oklevéltára / Documenta Szapolyaiana; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012– (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak)
- 1. Levelek és oklevelek, 1458–1526 / Epistulae et litterae, 1458–1526; sajtó alá rend. Neumann Tibor; 2012
- Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak; szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs; MTA BTK, Bp., 2020 (Mohács, 1526–2026)
.svg){kind=small}