Ebben a cikkben a Szaporca különböző aspektusait fogjuk feltárni. Ez a téma az idők során sok ember kíváncsiságát és érdeklődését felkeltette. A modern társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben betöltött szerepéig a Szaporca alapvető szerepet játszott életünk különböző területein. Egy kimerítő elemzésen keresztül elmélyülünk a Szaporca árnyalataiban és dimenzióiban, feltárva annak fontosságát és hatását a különböző területeken. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Szaporca körül létező különböző perspektívákat, így lehetővé válik ennek a nagyon releváns témának a szélesebb és teljesebb megértése.
Szaporca | |||
Eperfa tájház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Siklósi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pál Csaba (független) | ||
Irányítószám | 7843 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 206 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 23,83 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 48′ 53″, k. h. 18° 06′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 53″, k. h. 18° 06′ 16″ | |||
Szaporca weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaporca témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szaporca község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
A Kelet-Ormánságban, a Dráva közelében fekszik, a folyótól mintegy 3 kilométerre, a Fekete-víz mellett. Kémes déli szomszédságában helyezkedik el, közel Cúnhoz és Tésenfához.
Közúton a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es úton közelíthető meg, melyről Kémes központjában letérve juthatunk a községbe, az 58 126-os számú mellékúton.
A falu határában húzódik az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek itt ér véget a Drávasztáráról induló 4. számú etapja, és itt kezdődik a Harkányig tartó 5. etap.
Az Árpád-kori település első említése 1117-ből származik, Supurkan alakban.
Természeti adottságainak köszönhetően a település élete összefonódott a Drávával; az éltette és nádasaiban rejtegette a falu népét háború idején.
A második világháborúban jelentős károk érték a települést és az 1883-ban épült református templomot a német és bolgár csapatok közötti harcok során.
Napjainkban a falu környéke a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében áll, miután az itt elterülő Cún–Szaporca-holtágrendszer a Dráva-medence legnagyobb, és érintetlen volta miatt természetvédelmileg a legjelentősebb egybefüggő holtágrendszere.
A településen 2000. május 7-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 241 | 230 | 231 | 219 | 235 | 201 | 206 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,8%, református 24,9%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,9% (10,7% nem nyilatkozott).
2020-ban 50 turistát befogadó turistaház épült.