Szardella
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szardella témát, amely alapvető szempont, amely mindennapi életünk számos területére hatással van. A Szardella olyan fogalom, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban, mivel hatása különböző szempontokra terjed ki, az egészségügytől és a technológiától a kultúráig és a politikáig. Az elemzés során alaposan megvizsgáljuk a Szardella különböző aspektusait és következményeit, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai világban. Ezen kívül feltárjuk a Szardella különböző nézőpontjait és véleményét azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a releváns témáról.
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.gif) Rajz a halról
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Engraulis australis (J. White, 1790) | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szardella témájú kategóriát. |
A szardella (Engraulis australis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a szardellafélék (Engraulidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A szardella a Csendes-óceán délnyugati részén fordul elő. Elterjedési területe Ausztrália északi részétől Tasmania déli részéig és Új-Zélandig terjed.
Megjelenése
Ez a halfaj általában 12 centiméter hosszú, de 15 centiméteresre is megnőhet. A szardella igen hasonlít az európai Engraulis encrasicolusra. Elterjedési területén az egyetlen szardellaféle, csak előfordulásának északi határán lehet találkozni Encrasicholina-, Stolephorus- és Thryssa-fajokkal.
Életmódja
A szardella egyaránt megél a brakkvízben és a nyílt tengeren is. Általában 31-70 méteres mélységben tartózkodik. Nagy rajokban tömörül, és planktonnal táplálkozik. Ez a hal pedig táplálékul szolgál más nagyobb halaknak, delfineknek és madaraknak. Az ivadék a torkolatokban és öblökben él, míg az idősebb példányok télen a nyílt tengerre vándorolnak. Ikrája ellipszis alakú.
Felhasználása
A szardellát főleg csaléteknek használják fel, de élelmiszerként is fogyasztható.
Források
- Engraulis australis (White, 1790) FishBase
- Whitehead, P.J.P., G.J. Nelson and T. Wongratana, 1988. FAO Species Catalogue. Vol. 7. Clupeoid fishes of the world (Suborder Clupeoidei). An annotated and illustrated catalogue of the herrings, sardines, pilchards, sprats, shads, anchovies and wolf-herrings. FAO Fish. Synop. 125(7/2):305-579. Rome: FAO.
