Szegénységi küszöb

A mai cikkben a Szegénységi küszöb-ről fogunk beszélni. A Szegénységi küszöb olyan téma, amely régóta érdeklődést és vitát vált ki. Ez a személy/téma/dátum jelentős hatást gyakorolt ​​a társadalom egészére, és fontos megérteni jelentőségét és relevanciáját a mai világban. Ebben a cikkben a Szegénységi küszöb különböző aspektusait fogjuk feltárni, a történetétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy teljesebb és tágabb képet adjunk erről a témáról. Reméljük, hogy a cikk végére az olvasók jobban megértik és jobban értékelik a Szegénységi küszöb-et.

Szegénységi küszöb (k = poverty line): Egy jól körülhatárolt sokaság – például egy ország, egy régió, egy társadalmi csoport stb. – megkülönböztetett egyedeinek (pl. háztartásainak, családjainak vagy az ezekhez tartozó személyeknek) anyagi helyzetét mérő változónak (pl. egy főre jutó vagy ekvivalens jövedelem) egy többé-kevésbé szubjektív meggondolásokon alapuló rögzített értéke, amely érték alatt élőket tekintik szegényeknek. A Központi Statisztikai Hivatal a jövedelmi felvételek adataiból képzett egy főre jutó évi nettó jövedelem alapján öt olyan értéket választ, amely alatt élőket szegényekként definiálja. Ezek az alábbi értékek (kissé leegyszerűsítve:

  • k1 = az egy főre jutó jövedelmek eloszlása szerinti alsó népességhuszadban az egy főre jutó évi jövedelem maximuma.
  • k2 = az egy főre jutó jövedelmek eloszlása szerinti alsó népességtizedben az egy főre jutó évi jövedelem maximuma.
  • k3 = többé-kevésbé hivatalosnak tekinthető szegénységi küszöb, ami megfelel egy adott évi öregségi nyugdíjminimum egy főre jutó értékének.
  • k4 = a szubjektív szegénységi küszöb
  • k5 = relatív szegénységi küszöb, az egy főre jutó jövedelem mediánjának 60%-a.

Jegyzetek