Szejm (Lengyelország)
Ebben a cikkben Szejm (Lengyelország) lenyűgöző életét tárjuk fel, egy karakter, aki kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. A szerény kezdetektől a váratlan hírnévre emelkedésig a Szejm (Lengyelország) számtalan ember fantáziáját ragadta meg világszerte. Ezeken az oldalakon keresztül felfedezhetjük eredményeiket, küzdelmeiket és diadalaikat, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatásukat. Exkluzív interjúk és kiterjedt kutatások révén megfejtjük a Szejm (Lengyelország) sikerének titkait, és megvizsgáljuk maradandó örökségét. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy izgalmas utazásban, amely elvezeti Önt a Szejm (Lengyelország) életének minden lényeges aspektusának megismeréséhez.
A Szejm (magyarul Gyűlés, lengyelül hivatalosan Sejm Rzeczypospolitej Polskiej, am. A Lengyel Köztársaság Gyűlése) a kétkamarás lengyel parlament, a Nemzetgyűlés alsóháza. A Szejmnek 460 tagja van, akiket közvetlen, általános választások útján, titkos szavazással a választópolgárok választanak meg négyéves időtartamra. A Szejm a Szenátussal (felsőházzal) együtt gyakorolja a törvényhozó hatalmat Lengyelországban.
Története
A 20. század előtt a „szejm” kifejezés a teljes háromkamarás parlamentet jelölte, amelyben külön kamarának számították a királyt, az alsóházat, a képviselőházat (lengyelül Izba Poselska) és a felsőházat, a Szenátust (lengyelül Senat). A második Lengyel Köztársaság (1918–1939) óta az alsóházat nevezik szejmnek, a felsőház neve pedig Szenátus lett.
Az 1788 és 1792 között ülésező nagy szejm világtörténelmi jelentőségű. Számos polgári reformot hajtott végre a felvilágosodásra alapozva, megalkotva többek között Európa első modern, kartális alkotmányát, a május 3-i alkotmányt.
Jegyzetek
- ↑ Sejm of the Republic of Poland. A lengyel Szejm honlapja. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
További információk
- A Szejm honlapja (lengyelül)
|
Ez a Lengyelországról szóló vagy Lengyelországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |