Ma a Szenátus (Franciaország) témája rendkívül fontos, és emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a mai relevanciája, akár egyszerűen lenyűgöző története miatt, a Szenátus (Franciaország) állandó vita tárgyává vált. A kezdetektől a lehetséges jövőbeli következményekig a Szenátus (Franciaország) izgalmas témának bizonyult, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben a Szenátus (Franciaország) különböző aspektusaiba fogunk beleásni, elemezve annak eredetét, fejlődését és lehetséges jövőbeli forgatókönyveit.
A 2011-es megújítása óta 348 főből álló szenátus számtalan választási reformon ment keresztül. A 2003 július 30-án elfogadott 2003-697-es számú törvény értelmében a szenátorokat 150 000 elektor választja meg hat évre oly módon, hogy 2011-től a mandátumok felét háromévente megújítják.
A szenátusban az Ötödik Köztársaság megszületésétől kezdve a jobboldali és centrista erők voltak többségben, ám 2011-ben első alkalommal a baloldal abszolút többséget szerzett. 2014. október 1. óta a Szenátus elnöke Gérard Larcher.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sénat (France) című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.