Ebben a cikkben a Szent Anna-tó az elemzés központi tengelyévé válik, amely feltárja hatását a mindennapi élet különböző területein. A mai társadalomra gyakorolt hatásától az olyan konkrét területeken való relevanciájáig, mint az oktatás, a politika, a gazdaság vagy a kultúra, igyekszünk feltárni a Szent Anna-tó által felölelt különféle szempontokat. Részletes elemzéssel és kritikai perspektívával kívánja az olvasó számára széles és sokrétű látásmódot kínálni a Szent Anna-tó-ről, kiemelve annak pozitív aspektusait, valamint kihívásait és ellentmondásait. Ennek a cikknek az a célja, hogy hozzájáruljon a Szent Anna-tó-ről folyó vitához és tudáshoz, teret nyitva az elmélkedésnek és az eszmecserének.
Szent Anna-tó | |
Ország(ok) | Románia |
Hely | Csomád-hegység, Hargita megye, Erdély |
Típus | krátertó |
Hosszúság | 0,62 km |
Szélesség | 0,46 km |
Felszíni terület | 0,2 km2 |
Legnagyobb mélység | 7 m |
Part hossza | 1.73 km |
Tszf. magasság | 946 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 25° 53′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 25° 53′ 17″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Anna-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Szent Anna-tó (románul: Lacul Sfânta Ana) egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.
A tó felszíne 0,22 km², alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.
A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal, főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. A csapadékmennyiség a tónál 600-700 mm/év, a lejtőkről lefolyó víz 1000–1500 mm, a víz párolgása pedig 500 mm körüli. Ezek szerint a vízszintnek évi 0,5 milliméterrel növekednie kellene, de a föld alatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 m volt, 1907-ben 8,5 m, jelenleg pedig 7 m. Ezt a folyamatot a meder feltöltődése és a növényzet terjedése okozza. Néhány évtized múlva, előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp.
A tóban általánosságban fürödni 2018 áprilisa óta tilos, ez alól engedélyhez kötötten versenyek és speciális rendezvények képezhetnek kivételt.
A tó keletkezéséről szóló legenda röviden:
A környéken a geológiai közelmúltban, mintegy 56 ezer évvel ezelőtt, erős vulkáni tevékenység folyt. A Csomád maga több, egykor aktív lávadóm együttese. A Szent Anna-tó úgynevezett maar-tó, azaz a láva és víz találkozása nyomán bekövetkező robbanás nyomán keletkezett. A Csomád mint vulkáni rendszer egykor hasonló robbanásos kitöréseket produkált, mint a Vezúv. Az izzó piroklasztáradások által magával ragadott fatörzsek maradványaiból két magyar kutató, Harangi Szabolcs és Kiss Balázs meghatározta a vulkán utolsó kitörésének idejét: ezek szerint 32 ezer évvel ezelőtt működött utoljára itt és egyben a Kárpát-medencében vulkán. A vulkáni lerakódásban található zöldamfibol-kristályok vizsgálatából következtetni tudtak arra is, hogy a Csomád alatt található szokatlanul megnyúlt magmakamrából az anyag annak idején 8-12 nap alatt tört a felszínre.