Szentjakabfa

Ma egy olyan témával foglalkozunk, amely sok emberben felkelti a kíváncsiságot. A Szentjakabfa egy olyan téma, amely az évek során vita és tanulmányozás tárgyát képezi, és ebben a cikkben ennek különböző oldalait fogjuk feltárni. A kezdetektől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásig a Szentjakabfa felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Az elemzés során megvizsgáljuk a Szentjakabfa különböző perspektíváit, és megpróbálunk rávilágítani a körülötte lévő mítoszokra és valóságokra. Reméljük, hogy a cikk végén az olvasók teljesebben és mélyebben megértik a Szentjakabfa-et, és értékelni fogják annak jelentőségét a modern világban.

Szentjakabfa
Szentjakabfa címere
Szentjakabfa címere
Szentjakabfa zászlaja
Szentjakabfa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásBalatonfüredi
Jogállásközség
PolgármesterSteierlein Imre (független)
Irányítószám8272
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség114 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség19,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 02″, k. h. 17° 40′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 02″, k. h. 17° 40′ 35″
Szentjakabfa (Veszprém vármegye)
Szentjakabfa
Szentjakabfa
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Szentjakabfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentjakabfa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szentjakabfa (németül Jakobsdorf am Plattensee) község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

Szentjakabfa a Nivegy-völgyben fekszik Balatoncsicsó és Óbudavár között. A völgy szerkezetileg a Balaton-felvidék Balatonfüred és Badacsony közti szakaszára jellemző, a tóparti hegysor mögött kialakult márgás kőzetű medencék egyikének tekinthető, nevezik Csicsói-medence néven is.

Közigazgatási területét érinti a Nagyvázsony-Vigántpetend közti 7311-es és a Zánka felől Nagyvázsonyba vezető 7312-es út is, de a település belterülete zsákfalunak tekinthető: csak a Balatoncsicsó és Mencshely között húzódó 73 117-es útból észak felé kiágazó 73 118-as úton érhető el.

Története

Szentjakabfa nevét 1306-ban említette először oklevél, mint a Nivegy-völgyben fekvő települést. Ottó király ekkor adta a megkoronáztatásában őt támogató Benedek veszprémi püspöknek a három udvarnokfalut: Nevegyszentjakabot, Herendet és Tagyon falut udvarnokaival együtt a szolgálatai jutalmául. Később e adományokat Károly Róbert királyvisszavette. 1318-ban aztán István püspök szerezte meg a királytól szentendrei birtokaiért cserébe.

Az 1330-as években már egyháza is szerepelt a pápai tizedjegyzékben.

1548-ban a falu a törökök martaléka lett, akik a falut felégették. Ettől kezdve a falu török uralom alatt volt még a 17. században is.

1553-tól a falu a lakatlan települések között szerepelt az 1600-as évek közepéig, majd a 18. század elejétől ismét pusztává vált és csak 1753-tól kezdett újranépesedni, 1720-ban is csupán 5 család lakott itt.

1819-ben végzett nem nemesi összeírás 192 nem nemes lakosát írta össze. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt 270 lakosát említették az egyházi összeírásban.

A 19. század közepén más községtől béreltek szőlőterületet, 1895-ben már 24 hold szőlőt jegyeztek fel a községben. A lakosság fő megélhetési forrása a szőlőtermesztés volt.

1910-ben 260 lakosából 16 magyar, 244 német volt. Ebből 258 római katolikus volt.

A 20. század elején Zala vármegye Balatonfüredi járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Steixner László (FKgP)
  • 1994–1998: Steixner László (független)
  • 1998–2002: Steixner László (független)
  • 2002–2006: Steixner László (független német kisebbségi)
  • 2006–2010: Steixner László (független)
  • 2010–2014: Steixner László (független)
  • 2014–2019: Steixner László (független)
  • 2019-től: Steierlein Imre (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
109
109
111
108
105
114
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 50,9% németnek, 1,8% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,1%, református 8,2%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 0,9% (17,3% nem nyilatkozott).

A község neves szülöttei

Szentjakabfa légifotója

Jegyzetek

  1. a b Szentjakabfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Cholnoky Jenő: A Balaton-vidék múltjából
  4. Szentjakabfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Szentjakabfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  6. Szentjakabfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. Szentjakabfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Szentjakabfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  9. Szentjakabfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. Szentjakabfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  11. Szentjakabfa Helységnévtár

Külső hivatkozások