Szerb ortodox egyház
Ebben a cikkben a Szerb ortodox egyház kérdésével foglalkozunk átfogó és részletes szemszögből. A Szerb ortodox egyház ma nagyon fontos és érdekes téma, mivel közvetlenül befolyásolja az emberek életét és a társadalom különböző aspektusait. Ebben a szövegben a Szerb ortodox egyház-hez kapcsolódó legfontosabb szempontokat elemezzük, annak eredetétől és történetétől a mai hatásig. Ezen túlmenően a Szerb ortodox egyház-ről különböző megközelítéseket és véleményeket fogunk feltárni, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
| Szerb ortodox egyház (Српска православна црква) | |
 | |
| A belgrádi Szent Száva-templom | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | ortodox |
| Eredet | konstantinápolyi ortodox egyház |
| Lelkészi vezető | Porfirije |
| Tisztsége | pátriárka |
| Szertartás | bizánci |
| Tagság | 9-10 000 000 fő |
| Nyelv | szerb, egyházi szláv nyelv |
| Alapítva | 1219 |
| Alapító | Szent Száva |
| Státusz | autokefál |
| Státusz kezdete | 1219 |
| Ország |  Szerbia
 Montenegró |
| Székhely | Belgrád, Szerbia |
| Naptár | juliánus |
| A Szerb ortodox egyház weboldala | |
A szerb ortodox egyház egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak. Istentiszteleti nyelve az egyházi szláv és a modern irodalmi szerb.
A szerb egyház 1219-ben nyerte el önállóságát. Első érseke Szent Száva, Stefan Nemanja nagyzsupán legkisebb fia volt, aki a görögországi Áthosz hegyén tette le a szerzetesi fogadalmat az 1190-es években. Az egyház hívei ma elsősorban Szerbiában, Montenegróban, Bosznia és Hercegovinában, Horvátországban, Szlovéniában, Romániában, Európa több államában, illetve az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon élnek.
Története
Az egyház feje a pátriárka. Teljes titulusa: Peć (albánul Pejë, törökül és magyarul régiesen Ipek) érseke, Belgrád és Karlóca metropolitája, a szerbek pátriárkája. A 45. szerb egyházfő 2010. január 23-tól Irinej (sz. Vidova, 1930. augusztus 28. – † 2020. november 20.), eredeti nevén Miroslav Gavrilović, korábbi niši püspök.
Az egyház legmagasabb döntéshozó testülete a Szent Püspöki Zsinat (Свети Архијерејски Сабор). Tagjai a pátriárka, a metropoliták, a püspökök és a vikárius püspökök. Évente kétszer, tavasszal és ősszel ülésezik, általában Belgrádban illetve valamelyik kiemelkedő jelentőségű monostorban.
Szintén fontos szerepet tölt be a Szent Püspöki Szinódus (Свети Архијерејски Синод), amely a pátriárkából és négy püspökból áll. A Szinódus tagjai jelenleg a következők: Amfilohije montenegrói metropolita, Hrizosztom zsicsai püspök, Hrizosztom bihácsi és petrovaci püspök, valamint Filaret mileševói püspök
Szakadások
A hívek egy része csatlakozott Rómához. Ez a Kőrösi egyházmegye néven ismert uniátus keleti katolikus egyház.
Egyházmegyék
A szerb ortodox egyháznak jelenleg 32 egyházmegyéje van. Négy egyházmegye van Észak-Amerikában és kettő Ausztráliában.
Magyarországi jelenlét
| Budai szerb ortodox egyházmegye | |
 | |
| Belgrád-székesegyház, Szentendre | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | ortodox |
| Lelkészi vezető | Pantelics Lukijan |
| Tisztsége | püspök |
| Tagság | 1914 |
| Nyelv | |
| Alapítva | 1691 |
| Alapító | Szent Száva |
| Ország | Szerbia
Montenegró |
| Székhely | 2000 Szentendre, Pátriárka u. 5. |
| Technikai szám | 0420 |
| A Budai szerb ortodox egyházmegye weboldala | |
- Budai szerb ortodox egyházmegye
Püspöke Lukijan Pantelić budai püspök, a temesvári szerb ortodox egyházmegye adminisztrátora. A püspöki helynök Vojiszláv Gálity protoierej-sztavrofor. Három esperessége van: a budai (székhelye: Szentendre, esperese: Lazar Pajtić protoierej) a mohácsi (székhelye: Mohács, esperese: Lazar Pajtić protoierej) és a szegedi (székhely: Szeged, esperese: Pavle Kaplan protonamesnik). Két monostor tartozik hozzá: az egyik Ráckevén (Pest vármegye) található, temploma az Istenszülő elhunytának van szentelve, a másik Grábócon (Tolna vármegye), temploma a Szent Arkangyaloknak van szentelve.
A püspökség székhelye Szentendrén van. Itt található az a gazdag gyűjtemény is, amely az ország minden részéből bemutatja a hazai szerbség értékes egyházművészeti kincseit, régi ikonokat, díszes kelyheket, papi ruhákat és evangéliumokat, valamint kézírásos és nyomtatott istentiszteleti könyveket. Itt őriznek több, a középkori magyarországi szerb monostorok és templomok jogait biztosító császári és szultáni okiratot.
Lásd még
- Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája
- A szerbek vallási identitása
- Szerb pátriárkák listája
Jegyzetek
- ↑ Bokor József (szerk.). Ipek, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. június 7.
- ↑ http://orthodoxwiki.org/Irinej_(Gavrilovic)_of_Serbia
- ↑ sinod. . (Hozzáférés: 2009. február 11.)
- ↑ 2001-es népszámlálási adat
