Manapság a Szoljánka rendkívül releváns téma, amelyet számos területen tárgyalnak és elemeznek. A politikától a tudományig a Szoljánka felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Hatása tagadhatatlan, és a modern társadalom különböző aspektusaira kiterjed. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szoljánka különféle vonatkozásait, következményeit és lehetséges megoldásait. Történetétől jövőjéig egy részletes elemzésbe merülünk, amely megvilágítja ezt a ma nagyon fontos témát.
Szoljánka | |
Szoljánka olivával | |
Nemzet, ország | Oroszország |
Alapanyagok | húsleves alap, savanyú uborka, hús, belsőségek |
Ismertebb receptek | húsos szoljánka |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szoljánka témájú médiaállományokat. |
A szoljánka (солянка) tartalmas orosz étel; hús-, hal-, vagy gombafőzet alapú sűrű, gazdagon fűszerezett leves.
A levest eredetileg селянка-nak, azaz szabadon fordítva falusinak (falusi levesnek) nevezték, amit a falu село szóból származtatnak. A szoljánkának hígabb változata lehet leves, de sűrű változatát egytálételként is fogyasztják. A szoljánka alapízében savanyú, csípős, sós étel a belehelyezett savanyított uborka, olajbogyó, kapribogyó, citrom, kvasz, sózott és marinált gomba eredményeképpen. A szoljánka tartalmazza a scsí egyes komponenseit is (káposzta; tejföl; sós, savanyú uborkalé). A húsalapú szoljánkához a húst elősütik. Kolbászt is tesznek bele. A hal-szoljánkához főtt, sózott, füstölt vörös húsú halat használnak. Mindenféle szoljánkába kell bors, petrezselyem, kapor. Gyakran tesznek a szoljankába belsőségeket is, mint például vesét, nyelvet, tőgyet.