A következő cikk a Szuchahora témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt vált aktuálissá. A Szuchahora megjelenése óta vitákat és vitákat generált, amelyek felkeltették a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ebben az értelemben fontos a Szuchahora-hez kapcsolódó különböző szempontok alapos elemzése, hogy megértsük annak hatását és a jövőbeni lehetséges következményeit. Ebben a cikkben különböző szempontokat és nézőpontokat dolgozunk fel, hogy átfogó képet nyújtsunk a Szuchahora-ről és annak mai relevanciájáról.
Szuchahora (Suchá Hora) | |
Szuchahora főutcája | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Turdossini |
Rang | község |
Első írásos említés | 1566 |
Polgármester | Miloš Šustek |
Irányítószám | 027 13 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | TS |
Népesség | |
Teljes népesség | 1455 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 63 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 798 m |
Terület | 21,85 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 21′ 56″, k. h. 19° 47′ 22″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 56″, k. h. 19° 47′ 22″ | |
Szuchahora weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuchahora témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szuchahora (szlovákul Suchá Hora, lengyelül Sucha Góra Orawska) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban.
Trsztenától 15 km-re keletre, a lengyel határ mellett fekszik.
A falut a 16. század közepén a vlach jog alapján alapították, az árvai uradalomhoz tartozott. 1566-ban „Zucha” alakban említik először, 1588-ban „Sucha Hora” a neve. 1715-ben 155 lakosa volt. 1778-ban 327-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Szuchahora. Lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai többfélék, fekszik Hladovkához közel, és annak filiája; határja hegyes, és sovány.”
1828-ban 137 házában 821 lakos élt. Földje gyenge minőségű, ezért lakosai közül sokan kivándoroltak, mások fazekassággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szuchahora, tót falu, Árva vmegyében, a gallicziai határszélen; 810 kath., 11 zsidó lak. Földje igen sovány. Sessioja: 35 2/8. Van filial. harminczadja, vendégfogadója. Vászonnal kereskedik. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”
A 20. század elején nevét Aszúligetre magyarosították, de a lakosság ellenállása miatt az nem maradt fenn. A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
Ma is gorálok lakják, kiknek hagyományait viseletük és népi együttesük őrzi.
1910-ben 683, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.
2001-ben 1256 lakosából 1226 szlovák és 28 lengyel volt.
2011-ben 1386 lakosából 1326 szlovák és 24 lengyel.