Napjainkban a Szulejmán córdobai kalifa olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. A technológia fejlődésével és az információkhoz való hozzáféréssel egyre többen érdeklődnek a Szulejmán córdobai kalifa és a mai világban gyakorolt következményei iránt. Legyen szó történelmi, tudományos vagy kulturális megközelítésről, a Szulejmán córdobai kalifa minden korú és hátterű ember fantáziáját megragadta. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szulejmán córdobai kalifa néhány kulcsfontosságú aspektusát, az eredetétől a jelenlegi hatásáig, azzal a céllal, hogy megvilágítsunk egy olyan témát, amely ma is vita és elmélkedés tárgya.
| Szulejmán | |
| Córdobai kalifa (1x) | |
| Uralkodási ideje | |
| 1009 – 1010 | |
| Elődje | II. Muhammad córdobai kalifa |
| Utódja | II. Hisám córdobai kalifa |
| Córdobai kalifa (2x) | |
| Uralkodási ideje | |
| 1013 – 1016 | |
| Elődje | II. Hisám córdobai kalifa |
| Utódja | Ali córdobai kalifa |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Omajjádok |
| Született | 965 Córdoba |
| Elhunyt | 1016. július 1. (50-51 évesen) Córdoba |
| Édesapja | Al-Hakam |
Szulejmán (Córdoba, 965 – Córdoba, 1016. július 1.) cordóbai kalifa 1009–1010-ben, majd 1013-tól 1016-ig.
III. Abd ar-Rahmán córdobai kalifa dédunokája volt. 1009-ben, miután rokona Muhammad ibn Hisám fellázadt II. Hisám córdobai kalifa ellen, és bebörtönözte őt – kihasználva, hogy a királyság erős embere, Abd al-Rahman Sanchuelo épp Leónban harcolt a keresztény király, V. Alfonz leóni király ellen –, Szulejmán átvette a parancsnokságot egy berber hadsereg fölött, amely elpártolt Muhammadtól. Kasztíliai Sancho García gróffal kötött szövetsége révén legyőzte Muhammadot 1009. november 1-jén, az alcoleai csatában. Miközben Muhammad Toledóba menekült, Szulejmán bevonult Córdobába, és megengedte, hogy a berberek és a kasztíliaiak kifosszák a várost. Ezután kiszabadította és elismerte II. Hisámot kalifának, de néhány nappal később trónfosztotta. A berber csapatai ezután kalifává választották őt, és felvette az al-Musta'in bi-llah („Aki Isten segítségét kéri”) címet (laqab).
Szulejmán azonban nem tudta elfoglalni Toledót. 1010 májusában Muhammad – aki ekkorra újraszervezte az egész Európából toborzott „rabszolga” zsoldosokból álló seregét, és szövetségre lépett Ramon Borrell barcelonai gróffal – legyőzte Szulejmánt, és bevette Córdobát, amelyet a spanyolok kifosztottak. Muhammad ismét kalifa lett, de zsoldosai 1010 júliusában meggyilkolták, és visszahelyezték Hisámot a trónra.
Szulejmán ezután visszavonult Algecirasba, majd 1013-ban, berber segítséggel, visszafoglalta Córdobát, és ismét trónfosztotta II. Hisámt. Politikája – amely során engedményeket tett a berbereknek, az araboknak és a „rabszolga” csapatok és vezetők felé – gyakorlatilag Córdobára korlátozta a kalifátus hatalmát. Eközben a granadai Ziridák független dinasztiát alapítottak. 1016-ban Córdobát egy nagy berber sereg támadta meg, élén Ali ibn Hammud al-Naszirral, a Hammudidák ceutai kormányzójával, aki 1016. július 1-jén elfoglalta a várost. Szulejmánt bebörtönözték, majd nem sokkal később lefejezték.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sulayman ibn al-Hakam című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.