Tu banner alternativo

Szulejmán córdobai kalifa

Napjainkban a Szulejmán córdobai kalifa olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. A technológia fejlődésével és az információkhoz való hozzáféréssel egyre többen érdeklődnek a Szulejmán córdobai kalifa és a mai világban gyakorolt ​​következményei iránt. Legyen szó történelmi, tudományos vagy kulturális megközelítésről, a Szulejmán córdobai kalifa minden korú és hátterű ember fantáziáját megragadta. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szulejmán córdobai kalifa néhány kulcsfontosságú aspektusát, az eredetétől a jelenlegi hatásáig, azzal a céllal, hogy megvilágítsunk egy olyan témát, amely ma is vita és elmélkedés tárgya.

Tu banner alternativo
Szulejmán
Córdobai kalifa (1x)
Uralkodási ideje
1009 1010
ElődjeII. Muhammad córdobai kalifa
UtódjaII. Hisám córdobai kalifa
Córdobai kalifa (2x)
Uralkodási ideje
1013 1016
ElődjeII. Hisám córdobai kalifa
UtódjaAli córdobai kalifa
Életrajzi adatok
UralkodóházOmajjádok
Született965
Córdoba
Elhunyt1016. július 1. (50-51 évesen)
Córdoba
ÉdesapjaAl-Hakam

Szulejmán (Córdoba, 965 –‎ Córdoba, 1016. július 1.) cordóbai kalifa 1009–1010-ben, majd 1013-tól 1016-ig.

Élete

III. Abd ar-Rahmán córdobai kalifa dédunokája volt. 1009-ben, miután rokona Muhammad ibn Hisám fellázadt II. Hisám córdobai kalifa ellen, és bebörtönözte őt – kihasználva, hogy a királyság erős embere, Abd al-Rahman Sanchuelo épp Leónban harcolt a keresztény király, V. Alfonz leóni király ellen –, Szulejmán átvette a parancsnokságot egy berber hadsereg fölött, amely elpártolt Muhammadtól. Kasztíliai Sancho García gróffal kötött szövetsége révén legyőzte Muhammadot 1009. november 1-jén, az alcoleai csatában. Miközben Muhammad Toledóba menekült, Szulejmán bevonult Córdobába, és megengedte, hogy a berberek és a kasztíliaiak kifosszák a várost. Ezután kiszabadította és elismerte II. Hisámot kalifának, de néhány nappal később trónfosztotta. A berber csapatai ezután kalifává választották őt, és felvette az al-Musta'in bi-llah („Aki Isten segítségét kéri”) címet (laqab).

Szulejmán azonban nem tudta elfoglalni Toledót. 1010 májusában Muhammad – aki ekkorra újraszervezte az egész Európából toborzott „rabszolga” zsoldosokból álló seregét, és szövetségre lépett Ramon Borrell barcelonai gróffal – legyőzte Szulejmánt, és bevette Córdobát, amelyet a spanyolok kifosztottak. Muhammad ismét kalifa lett, de zsoldosai 1010 júliusában meggyilkolták, és visszahelyezték Hisámot a trónra.

Szulejmán ezután visszavonult Algecirasba, majd 1013-ban, berber segítséggel, visszafoglalta Córdobát, és ismét trónfosztotta II. Hisámt. Politikája – amely során engedményeket tett a berbereknek, az araboknak és a „rabszolga” csapatok és vezetők felé – gyakorlatilag Córdobára korlátozta a kalifátus hatalmát. Eközben a granadai Ziridák független dinasztiát alapítottak. 1016-ban Córdobát egy nagy berber sereg támadta meg, élén Ali ibn Hammud al-Naszirral, a Hammudidák ceutai kormányzójával, aki 1016. július 1-jén elfoglalta a várost. Szulejmánt bebörtönözték, majd nem sokkal később lefejezték.

A Córdobai Omajjádok családfája

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sulayman ibn al-Hakam című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Altamira, Rafael (1999). "Il califfato occidentale". Storia del mondo medievale. Vol. II. pp. 477–515.