Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tépe-et és annak társadalmunkra gyakorolt hatását. A Tépe téma az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, és heves vitákat és elmélkedéseket váltott ki különböző területeken. A történelem során a Tépe meghatározó tényező volt az emberek életében, befolyásolva gondolkodásukat, cselekvésüket és környezetükhöz való viszonyukat. Ebben az értelemben kulcsfontosságú, hogy megértsük a Tépe jelentőségét napjainkban, valamint a mindennapi életünkre gyakorolt hatásait. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk ezt a témát, és elemezzük annak különböző aspektusait, hogy hozzájáruljunk a Tépe jobb megértéséhez és megközelítéséhez a jelenlegi kontextusban.
Tépe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Derecskei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Balogh András (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 4132 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1012 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 47,33 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 23,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 19′, k. h. 21° 35′Koordináták: é. sz. 47° 19′, k. h. 21° 35′ | |||
Tépe weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tépe témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tépe község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Hajdú-Bihar vármegyében, Derecskétől délre, a Kálló vize mellett fekvő település.
Tépe ősi nemesi birtok volt, melyet már 1311-ben említettek a korabeli oklevelek Thepa néven. A falu ekkor Dósa nádor birtoka volt. A 13. század végén a települést Rafael bán birtokaként említették, később pedig a váradi székeskáptalan prépostja, 1491-től a Kőváry család volt a település tulajdonosa. 1552-ben Szemere Sebestyén, 1595-ben pedig a Ravazdyak birtokaként említették.
1647-ben I. Rákóczi György fejedelem az itt levő nemesi kúriát Kis Márton nevű vitézének, a körösszegi hajdúk kapitányának adományozta.
Tépéhez tartoztak a Major és Mérges puszták is.
Időszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Szöllősi Imre | független |
1994–1998 | független | |
1998–2002 | MDF-Fidesz | |
2002–2006 | MDF | |
2006–2010 | MDF | |
2010–2014 | Balogh András | Fidesz-KDNP |
2014–2019 | független | |
2019-től | Fidesz-KDNP |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1116 | 1120 | 1104 | 1039 | 1018 | 1012 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,5%-a magyarnak, 1,9% cigánynak mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 1,8%, református 73,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,5% (6,6% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 95,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,1% románnak, 0,1% szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt református, 1,6% római katolikus, 0,6% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 18,7% felekezeten kívüli (39,1% nem válaszolt).
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z) 19önkvál
nevű lábjegyzeteknek