Tu banner alternativo

Török népek

A Török népek ma olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Török népek eredetétől napjainkig a különböző tudományterületek szakértőinek tanulmányozásának és elemzésének tárgya. Az emberek életére és az emberiség fejlődésére gyakorolt ​​hatása mélyreható volt, és jelentősége az idők során is megmaradt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Török népek legfontosabb vonatkozásait, az eredetétől a mai következményekig. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Török népek kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben és az emberek tudatában.

Tu banner alternativo
Török népek
Országok és régiók, ahol valamely türk nyelv hivatalos státust élvez
Országok és régiók, ahol valamely türk nyelv hivatalos státust élvez
Teljes lélekszám
Több mint 165 millió[1]
Régiók
bennszülött és diaszpóra török népek élnek a következő országokban:
Törökország, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, Albánia, Koszovó, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Ciprus, Kína, Mongólia, Oroszország, Irán, Pakisztán, Bulgária, Moldova, Irak, Szíria, Románia, nyugat-európai országok, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Afganisztán, Ausztrália, Finnország, Magyarország, Lengyelország, Fehéroroszország, Ukrajna
Nyelvek
török nyelvek
Vallások
Iszlám (domináns), kereszténység,[2] buddhizmus,[3] sámánizmus, tengrizmus, ateizmus, agnoszticizmus szinkretizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Török népek témájú médiaállományokat.

A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet (török nyelvek) kapcsol össze. Néha türk népek formában is használatos. (A magyar nyelvben nincs egyértelmű fogalom a török nyelvcsalád népeire.)

Eredetük

A török népcsoport őshazája tekintetében megoszlanak a vélemények, de a legvalószínűbb, hogy ez az Urál és Altaj hegység között terült el,[4] s innen rajzottak ki Belső-Ázsia, illetve a kelet-európai sztyeppék irányába.

A mongol invázió nyomán az oguz törökök Kis-Ázsiáig hatoltak előre, s ott előbb a szeldzsukok, majd az Oszmán-dinasztia nagy birodalmakat alapítottak.[4]

Szótörténet

A török (és türk) népcsoportokat nem lehet csupán nyelvészeti alapon rendszerezni, mivel a nyelvük ősi és eloszlásuk egész Eurázsiára kiterjed (nemcsak a Török állam területére).

A népcsoportok köztörök eredetére vonatkozó török népek kifejezést a mai anatóliai törökökkel (Törökország) és kortárs rokonnépeikkel (türkmének, üzbégek, azeriek, kirgizek, krími tatárok, stb.) szokták összetéveszteni, eközben a türkök kifejezést inkább a kora középkori birodalommal kapcsolatban álló népek megnevezésére használjuk.

A török népek kultúrtörténetét a turkológia (Turkology) és annak ágai pl. az altajisztika tanulmányozza.

Török-magyar történeti és nyelvi kapcsolatok

Mivel sok az ezzel kapcsolatos félreértés, illetve nem tudományosan megalapozott állítás, meg kell említeni azt is, hogy a magyarok törökökkel közös említése nem valótlan alapokon nyugszik, ugyanis bevonulásuk idején már török népek szövetségében éltek.[5] Kapcsolatuk a türk, ogur és bulgár törzsszövetségekkel a Kazár Birodalom létrejötte után, a 7. század második felében érte el olyan fokát, amely a kutatók szerint már kihatott a magyar nyelv későbbi alakulására is.[6]

Ezen kapcsolat történelmi hátterére vonatkozik a klasszikus példa, Bíborbanszületett Konstantinos bizánci császár (913–959) írása is, amelyben a Honfoglaló magyarokat "törököknek" (ótörök, türk) nevezi.[7]

Az Altaj vidékéről vándorló magyarok útjuk során főleg ótörök (türk) népekkel találkoztak,[8] és velük, elsősorban politikai alapú szövetséget kötöttek (például a Bolgárokkal), mégpedig a kutatás szerint azért is, mert ezekben a népekben közös kulturális gyökereket is felismertek. (A magyar vérszövetség más téma: tudományosan nem tisztázott és nem tudjuk, hogy pontosan akkor és úgy történt-e meg, ahogy azt Anonymus leírta. De a vérszerződés ilyen vagy olyan formája keleti-, leginkább éppen türk népeknél közismert szokás volt.[9])

A kutatás helyzetét tovább bonyolítja, hogy a magyarok előtt már lakták török népek a Kárpát-medencét is, például az avarok vagy a besenyők.[10] Ebből kifolyólag közismert teória az avar-magyar néprokonság is (lásd még: A hun–magyar rokonság elmélete).

A magyar nyelvben ma is megtalálható török eredetű kifejezéseket sokan tévesen a korai török (köztörök, türk) eredetre vezették vissza, vagy megpróbálták legalábbis a török elemeket „másodlagos rokonság” során kialakult jövevényszavakként magyarázni.[11] Valójában azonban a Kárpát-medence török megszállása idejéből maradtak vissza nemcsak a magyaroknál, de a környező szláv népeknél is. Ennek az ellentmondásos területnek a vizsgálata azonban dinamikusan fejlődik.[12]

Népek

Török népek

Mai török népek

Történelmi lista

Jegyzetek

  1. Ethnic people groups of the Turkic people
  2. gagauzok, a Volga-menti csuvasok és a jakutok
  3. A szibériai tuvánok és a Kínában élő jugurok (sárga ujgurok)
  4. a b c Új Magyar Lexikon, 1962
  5. A magyar nép őstörténete – Nemzeti Köznevelési Portál (Oktatási Hivatal). Hozzáférve: 2024. 09. 06.
  6. Agyagási Klára: A magyar–török nyelvi kapcsolatok[halott link] – HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
  7. Takács Z. Bálint (2004): A magyarok türk megnevezése Bíborbanszületett Konstantinos De Administrando Imperio című munkájában – 'Savaria' tudományos folyóirat
  8. Demény Lajos: Magyarságtörténet a honfoglalás előtti században – kulturális összefoglaló A Hét folyóirat 1999. január 28.-i számában.
  9. Kenessei András: A magyar őstörténet jeles eseményét homály fedi, mégis elfogadjuk a létezését. Hozzáférve: 2024. 09. 06.
  10. Kovács Szilvia, et al. (2016): Török nyelvű népek a középkori Magyar Királyságban Altajisztikai Tankönyvtár 6. SZTE Altajisztikai Tanszék, Szeged
  11. A korai magyar–török nyelvi és történeti kapcsolatok kérdései Vámbéry munkásságában Arcanum Digitéka. Hozzáférve: 2024. 09. 06.
  12. : Honnan jöttek a török nyelvi formák a magyarba? – Szegedi Tudományegyetem honlapja. Hozzáférve: 2024. 09. 06.