Ebben a cikkben elmélyülünk a Törmelékkő lenyűgöző világában, feltárjuk annak számos oldalát, és felfedezzük mindazt, amit ez a téma/személy/randevú kínál. Az eredetétől a mai hatásig elmélyülünk történetében, relevanciájában és a társadalomra gyakorolt különféle módokon. Egy részletes elemzésen keresztül megismerjük annak fontosságát különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan formálta a minket körülvevő világot. Készülj fel egy felfedező és megismerő utazásra a Törmelékkő-ről, amely kétségtelenül megújult és gazdagító perspektívát fog hagyni.
Törmelékkő | |
Tektonikus breccsa: hallstatti mészkőtörmelék karbonátos cementben, előtte geológuskalapáccsal | |
Adatok | |
Más név | breccsa |
Képződés típusa | üledékes |
Képződés helye | reziduális |
Szerkezet | szemcsés, mátrixban |
Szövet | kötött laza, összeálló |
Ásványos összetétel | változó |
Előfordulás | gravitációs csapdák |
A Wikimédia Commons tartalmaz Törmelékkő témájú médiaállományokat. |
A törmelékkő vagy breccsa (a német eredetű olasz breccia szóból) 2 mm-nél nagyobb, szögletes-sarkos törmelékdarabokból álló, a törmelékeknél jóval finomabb szemű anyaggal cementált kőzet.
Anyaga rendkívül változatos; gyakorlatilag bármi lehet. A kötőanyag (mátrix) lehet a törmelékekkel egyidős, de lehet későbbi is; anyaga lehet a törmelékekével azonos, de azoktól különbözhet is. Az utólag a törmelékek közé rakódott kötőanyag a leggyakrabban:
Fő fajtái a Földön:
A légkör nélküli égitesteken (például a Holdon) gyakoriak a becsapódásos breccsák.
Egyes változatai (főleg a mészkőbreccsák) jól vághatók, csiszolhatók, polírozhatók; ezeket előszeretettel használják díszítőkőnek.
A breccsához hasonló, ugyancsak durvatörmelékes, cementált kőzet a konglomerátum; annak szemcséi azonban (amint ezt magyaros neve: kavicskő is mutatja) nem szögletesek, hanem kerekdedek, gömbölyítettek.