Törmelékkő

Ebben a cikkben elmélyülünk a Törmelékkő lenyűgöző világában, feltárjuk annak számos oldalát, és felfedezzük mindazt, amit ez a téma/személy/randevú kínál. Az eredetétől a mai hatásig elmélyülünk történetében, relevanciájában és a társadalomra gyakorolt ​​különféle módokon. Egy részletes elemzésen keresztül megismerjük annak fontosságát különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan formálta a minket körülvevő világot. Készülj fel egy felfedező és megismerő utazásra a Törmelékkő-ről, amely kétségtelenül megújult és gazdagító perspektívát fog hagyni.

Törmelékkő
Tektonikus breccsa: hallstatti mészkőtörmelék karbonátos cementben, előtte geológuskalapáccsal
Tektonikus breccsa: hallstatti mészkőtörmelék karbonátos cementben, előtte geológuskalapáccsal
Adatok
Más névbreccsa
Képződés típusaüledékes
Képződés helyereziduális
Szerkezetszemcsés, mátrixban
Szövetkötött laza, összeálló
Ásványos összetételváltozó
Előfordulásgravitációs csapdák
A Wikimédia Commons tartalmaz Törmelékkő témájú médiaállományokat.

A törmelékkő vagy breccsa (a német eredetű olasz breccia szóból) 2 mm-nél nagyobb, szögletes-sarkos törmelékdarabokból álló, a törmelékeknél jóval finomabb szemű anyaggal cementált kőzet.

Anyagi összetétele

Anyaga rendkívül változatos; gyakorlatilag bármi lehet. A kötőanyag (mátrix) lehet a törmelékekkel egyidős, de lehet későbbi is; anyaga lehet a törmelékekével azonos, de azoktól különbözhet is. Az utólag a törmelékek közé rakódott kötőanyag a leggyakrabban:

  • karbonátos,
  • kovás,
  • agyagos vagy
  • vasas (vas-oxi-hidroxidos).

Genetikai típusai

Fő fajtái a Földön:

A légkör nélküli égitesteken (például a Holdon) gyakoriak a becsapódásos breccsák.

Felhasználása

Egyes változatai (főleg a mészkőbreccsák) jól vághatók, csiszolhatók, polírozhatók; ezeket előszeretettel használják díszítőkőnek.

Hasonló kőzetek

A breccsához hasonló, ugyancsak durvatörmelékes, cementált kőzet a konglomerátum; annak szemcséi azonban (amint ezt magyaros neve: kavicskő is mutatja) nem szögletesek, hanem kerekdedek, gömbölyítettek.

Források

  • Természettudományi lexikon I. (A–C). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1964. 620. o.
  • Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 526. o. ISBN 963-05-6928-0  
  • Török Ákos, 2007: Geológia mérnököknek. Egyetemi tankönyv. Műegyetemi Kiadó, Budapest. p. 133–134. ISBN 978-963-420-934-8