Törvényhozás

Napjainkban a Törvényhozás olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét felkeltette. A technológia és a közösségi hálózatok fejlődésével a Törvényhozás iránti érdeklődés megnőtt, és a mai társadalom visszatérő beszédtémájává vált. Akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző területeken betöltött jelentősége miatt, a Törvényhozás mindenütt jelenlévő elemmé vált életünkben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Törvényhozás különböző oldalait és a mai világra gyakorolt ​​hatását.

A törvényhozás azzal a joggal felruházott tanácskozó testület, hogy törvényeket hozzon egy olyan politikai egység számára, mint egy ország, vagy egy város. A törvényhozás a legtöbb kormányzat alapvető része: a A hatalmi ágak szétválasztásán alapuló rendszerekben a végrehajtó hatalmi ág (kormányzat) és az igazságszolgáltatás mellett a harmadik fő hatalmi ág. (A már Arisztotelész által is említett klasszikus felosztás szerint, de újabb felosztások más hatalmi ágakat is ismernek, mint például az alkotmánybíróság.)

A törvényhozások figyelemmel kísérik és alakítják a kormányzat munkáját és általában kizárólagos hatalommal rendelkeznek a költségvetés meghozására és módosítására.

A törvényhozás tagjai a törvényhozók, vagy képviselők. Demokráciákban a képviselőket többnyire közvetlenül választják a szavazópolgárok, de a közvetett választás, illetve a kinevezés is sok helyen elfogadott módszer. Utóbbi elsősorban a kétkamarás parlamenti rendszerekben használatos a felsőház tagjai illetően.

Jegyzetek

További olvasmányok

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Legislature című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.