A Tarrós jelentősége a mai társadalomban tagadhatatlan. A Tarrós régóta érdeklődés és vita téma a szakértők és a hétköznapi polgárok körében egyaránt. Akár a populáris kultúrában betöltött relevanciája, akár a gazdaságra gyakorolt hatása, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Tarrós nagyon fontos témának bizonyult. Ebben a cikkben a Tarrós különböző nézőpontjait és megközelítéseit vizsgáljuk meg, hogy jobban megértsük a társadalomban betöltött szerepét és életünkre gyakorolt hatását.
Tarrós | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Hegyháti |
Jogállás | község |
Polgármester | Balázs Bernadett (független) |
Irányítószám | 7362 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 102 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 23,44 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 5,29 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 16′ 53″, k. h. 18° 08′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 53″, k. h. 18° 08′ 32″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarrós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tarrós község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Baranya vármegye északi határszélén, a Hegyhát tájegységben fekszik, Sásd városától északkeleti, Vásárosdombótól délkeleti irányban. Zsákfalunak tekinthető, mivel közúton csak ez utóbbi község déli része felől, a 611-es főútból kiágazó 65 178-as számú mellékúton érhető el.
Nevét eredeztetik a tarló szavunkból, más felfogás szerint Árpád fejedelem legidősebb fiának, Tarhosnak a nevéből. Az 1475-ös okiratban már Tarros néven említik. Az 1554-es egyházi összeírásnál található Tarrlós Bálint neve.
A német temető feltárásakor találtak olyan csontvázat, amely ülő helyzetben, zsugorítva volt elhelyezve, ez arra utal, hogy a sír kő-, vagy bronzkori. Így is bizonyítottnak látszik, hogy Tarrós, a megye egyik legősibb települése, amely állattartásból, mezőgazdaságból élő, máig kis zsáktelepülés. Infrastruktúrája elmaradott, de számos népi építészeti elemet is felfedezhetünk, amely a közeljövőben az idegenforgalom számára is érdekessé, vonzóvá tehetné a települést.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 130 | 134 | 126 | 99 | 114 | 104 | 102 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 3,8% cigánynak, 3% németnek mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, evangélikus 6,8%, felekezeten kívüli 14,3% (10,5% nem nyilatkozott).