A Tarsus téma az idők során érdeklődést és vitákat váltott ki. A politikától a tudományig különböző területeken vitatémává vált. A társadalomra gyakorolt hatása jelentős, relevanciája továbbra is elemzésre és elmélkedésre ad okot. Ebben a cikkben a Tarsus-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy átfogó és objektív képet adjunk erről a témáról. Ezenkívül megvizsgáljuk az évek során bekövetkezett fejlődését és mai hatását.
| Tarsus | |
| a tarsusi nagy mecset | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Mersin |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 346 715 fő (2020) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
![]() | |
![]() | |
| település weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarsus témájú médiaállományokat. | |
Tarsus (egyéb nevein: Tarszosz, Tarzus, Tarzusz, Tárzus, Tárzusz) város Törökország déli részén, Mersin tartományban, 15-20 km-re a Földközi-tenger partjától. Lakossága 321 ezer fő volt 2013-ban.[1]
A település igen hosszú múlttal rendelkezik és története a prehisztorikus időkig nyúlik vissza. A hosszú történelme folyamán sokszor cserélt gazdát (hatti, hettita, asszír, perzsa, görög, római, bizánci, arab, örmény, oszmán-török). A római korban Kilikia fővárosa volt.
Tarszoszi Antipatrosz görög filozófus és Pál apostol szülővárosa.