A Tenger ma is aktuális téma, és világszerte sok embert érdekel. Jelentősége az idők folyamán megmaradt, és hatása a mindennapi élet különböző területeire kiterjed. Mind személyes, mind szakmai szinten a Tenger alapvető szerepet játszik a döntéshozatalban és a környezetünkkel való interakcióban. Emiatt elengedhetetlen a Tenger ismerete és megértése elmélyítése, hogy elemezhessük következményeit és a valóságunkra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Tenger különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a nagyon releváns témáról.
A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében.
A tengerek meghatározása nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott.
Köznapi értelemben tengernek nevezik például az óceánt sós vize és beláthatatlan távolságai miatt, gyakran tenger nevet kapnak sós-, vagy édesvizű tavak is, és előfordul az is, hogy széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak tartanak. A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak, az Aral-tavat Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont nem szokták tónak nevezni. Egy édesvizű tó Kineret-tó néven is ismert.
A tengerek jellegzetes illatát főként a vízinövények által nagy mennyiségben termelt dimetil-szulfonio-propionát (DMSP) baktériumok által történő lebontásakor bomlástermékként létrejövő dimetil-szulfid alkotja.
A „tenger” török eredetű szó, a finnugrista álláspont szerint csuvasos jövevényszó, az ótörök teŋ (ejtése körülbelül teng) származéka, amelyhez egy ősi török főnévképző, az -er járul. A szó jelentése „tó” és „nagy folyó”. A középtörökben ten és tin változatai alakultak ki, innen erednek Don, a Donyec és a Dnyeper folyónevek is.