Timok

Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Timok-et, amely téma az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A Timok egy lenyűgöző téma, amely sok érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, a tudománytól a populáris kultúráig. A Timok feltárása során elmélyülünk annak különböző aspektusaiban, a történetétől és fejlődésétől a jövőre vonatkozó következményeiig. A Timok jobb megértése érdekében megvizsgáljuk a témával kapcsolatos szakértők különböző nézőpontjait és véleményét, valamint a Timok által érintett személyek konkrét tapasztalatait. Ez a cikk átfogó és frissített nézetet kíván nyújtani a Timok-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsa a tudást és a témával kapcsolatos vitákat.

Timok
Közigazgatás
Országok Szerbia,  Bulgária
Földrajzi adatok
Hossz189 km
Vízhozam25 m³/s
Vízgyűjtő terület4666 km²
ForrásStara Planina, Szerbia
é. sz. 43° 55′ 12″, k. h. 22° 17′ 52″
TorkolatDunaFekete-tenger
é. sz. 44° 12′ 49″, k. h. 22° 40′ 13″
Elhelyezkedése
Térkép
A Timok vízgyűjtő területe
A Timok vízgyűjtő területe
A Wikimédia Commons tartalmaz Timok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Timok (bolgárul: Тимок) folyó Szerbia és Bulgária területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Földrajz

A Balkán-hegység (Stara Planina) nyugati lejtőin ered, Knjaževac közelében, és Negotintól 10 km-re keletre torkollik a Dunába. Hossza 189 km, és 15 km hosszan határt képez a két ország között a torkolata előtt. Vízgyűjtő területe 4666 km², közepes vízhozama a beömlésnél 25 m³ másodpercenként.

A Timok a régió egyik legszennyezettebb folyója, fő szennyezője a bori rézbánya. Vizében a fémek közül megtalálható a réz, az ólom és a kadmium.

Jelentős városok a Timok mentén: Knjaževac és Zaječar.

Népesség

A Timok völgyében jelentős román kisebbség él. Kollektív jogaikat 2007-ben ismerte el a szerb állam, cserébe a koszovói függetlenség elismerésének bukaresti visszautasításáért.

Jegyzetek