Ez a cikk a Tokalakúak témával foglalkozik, amely különböző területeken és összefüggésekben vált aktuálissá. A Tokalakúak megjelenése óta a közvélemény széles spektrumának érdeklődését és kíváncsiságát keltette fel, hatásának és hátterének köszönhetően. Az évek során a Tokalakúak vitákat, kutatásokat és többféle nézőpontot generált, amelyek hozzájárultak a témával kapcsolatos ismeretek gyarapításához. Ezért alapvető fontosságú, hogy alaposan feltárjuk a Tokalakúak-hez kapcsolódó különböző szempontokat, valamint a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásait és visszahatásait. Részletes és kritikai elemzéssel a cél az, hogy teljes és naprakész jövőképet adjunk a Tokalakúak-ről, azzal a céllal, hogy elősegítsük a tájékozott és konstruktív gondolkodást erről a jelenségről.
Tokalakúak | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Késő jura - jelen | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Család | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tokalakúak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tokalakúak témájú kategóriát. |
A tokalakúak (Acipenseriformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának egyik rendje. Két élő család, 6 nem és 31 faj. Korábban kecsegealakúaknak (Chondroganoidea) hívták őket.
Kialakulásuk egészen a dinoszauruszokig, azaz több mint 200 millió évvel ezelőttre vezethető vissza. Az ide sorolt fajok többsége Észak-Amerikában, a Ponto-Kaszpi régióban Kelet-Ázsiában és Szibériában fordul elő. A fajok tokhalak két kanalasorrú faj kivételével, melyek közül az egyik Észak-Amerikában, a másik Kínában él.
E jellemzően nagyra növő halfajokat az intenzív halászat és a folyószabályozások fenyegetik. Az ikrájukból készített értékes kaviár miatt akár az orvhorgászatuk is gazdasági haszonnal kecsegtet. Emiatt több faj állománya annyira lecsökkent, hogy a kihalás fenyegeti őket.
Az északi félteke tengereiben és/vagy az azokba ömlő folyókban élnek úgy, hogy több tengeri faj a folyókba vándorol ívni. Nagyobb számban a Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tengerben, valamint az Aral-tóban és vízrendszerükben fordulnak elő. Életterüket és a mozgásukat korlátozza, hogy a folyók szabályozása több ívóhelyüktől elvágta őket.
A rendbe tartozik a Magyarországon is ismert és régebben halászott viza.
Fejük ormányban végződik. Bár a csontos halak közé tartoznak (a fosszilis alakoknak csontos váza volt), vázuk többnyire porcos – a csontosodás hiánya másodlagos jelenség. Testük többé-kevésbé csupasz, azt mindössze elszórt, apró bőrcsontok és vértpikkelyek (ganoid pikkelyek) fedik. Úszóik alapja széles. Belükben általában csavarvonalú redő alakult ki.
A rendbe két élő és két kihalt család tartozik: