Tordy Géza
A mai világban a Tordy Géza a társadalom széles köre számára releváns és általános érdeklődésre számot tartó témává vált. A politikától a tudományig, a kultúrán és a technológián keresztül a Tordy Géza különféle módon befolyásolta mindennapi életünket. A Tordy Géza számos nézőpontból megközelíthető, és mindegyik lenyűgöző és folyamatosan fejlődő panorámát kínál. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tordy Géza néhány legfontosabb dimenzióját, elemezve a különböző területekre gyakorolt hatását és a jövőre vetítését.
| Tordy Géza | |
 | |
| A Rivalda sorozatban Csigó László felvétele | |
| Született | 1938. május 1. Budapest |
| Elhunyt | 2024. március 30. (85 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1956–2023 |
| Híres szerepei |
|
| Tevékenység | színész |
| Díjai | |
| Kossuth-díjak | |
| 1991 | |
| Jászai Mari-díj | |
| 1970, 1977 | |
| Kiváló művész-díj | |
| 1988 | |
| Érdemes művész-díj | |
| 1980 | |
| További díjak | |
| A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tordy Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tordy Géza (Budapest, 1938. május 1. – Budapest, 2024. március 30.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Pályája
Bár felvették a Színművészeti Főiskolára, 1956-ban nem indítottak osztályt, így főiskolát nem végzett. Pályáját 1956-ban Kaposvárott kezdte, ahol akkoriban Zách János volt az igazgató, a színházban Németh Antal dolgozott rendezőként.
1957-ben két évre Szegedre szerződött, ahol olyan színészek mellett játszott, mint Kátay Endre, Kovács János, Lakky József vagy Domján Edit. Versényi Ida, Komor István és Horvai István rendezéseiben dolgozott a két esztendőben. 1959-től a Magyar Néphadsereg Színháza, illetve a Vígszínház tagja lett. 1963–1967 között a Madách Színház társulatához tartozott. 1967-ben visszatért a Vígszínházba.
1982-től évekig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1985-től 1988-ig rendezője, majd 1988-tól 1990-ig főrendezője volt a veszprémi Petőfi Színháznak. 1992-től 1995-ig a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője volt. 1995 és 2012 között a Budapesti Kamaraszínház főrendezőjeként működött.
Karaktere romantikus és modern hősök megformálásban egyaránt jól érvényesül. Játékában jól érzékelhető a figurák belső feszültsége, a közvetlen érzelmi töltet, az indulatok olykor vad szenvedélye.
1991-ben Kossuth-díjat kapott. 2008 júniusában a grémium választása alapján – az elhunyt Raksányi Gellért helyére – megkapta a Nemzet Színésze címet.
Szakmai pályáján legfontosabb mesterének Várkonyi Zoltánt tartotta, akivel a Vígszínházban és filmen dolgozott hosszú évekig.
2024. április 18-án helyezték örök nyugalomra a budapesti Farkasréti temetőben. Római katolikus szertartás szerint búcsúztatták, a szertartást Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság volt perjele vezette. A búcsúztatón beszédet mondott Szőcs Artur, Ernyey Béla és Lukács Sándor.
Magánélete
Első felesége balerina volt, tőle született fia, Tordy András. Tímár Éva színésznőtől született nagyobbik lánya, Rita (1977). Harmadik feleségétől még egy lánya született. Korábban kapcsolatban élt Törőcsik Marival.
A nyarakat Tihanyban, a Cserhegy oldalában álló nyaralójában töltötte. A házat és a községet hol igazi, hol második otthonának tekintette.
Színházi feladataiból
Színművészként
- Koronázási szertartásjáték – István, Vörösmarty Színház (Asztrik koronázó érsek)
- Ki lesz a bálanya, Pesti Színház
- Szentivánéji álom
- Amerikai Elektra
- Az operaház fantomja
- Black Comedy – Játék a sötétben
- Caligula helytartója
- Lear király
- Marica grófnő
- Stuart Mária
- Őrült nők ketrece
- Az ügynök halála
- A konyha
- Sok hűhó semmiért
- Négy lába van a lónak mégis megbotlik
- Minden jó, ha vége jó
- Lulu
- Hazatérés
- Tangó
- Csongor és Tünde
- A mi kis városunk
- Élő holttest
- Fiúk, lányok, kutyák
- A szabin nők elrablása
- Az ezerkettedik éjszaka
- Svejk
- Ilyen nagy szerelem
- Egyedül
- Hivatalnok urak
- Egy csepp méz
- Háború és béke
- Idegen partok előtt
- A rágalom iskolája
- Cyrano de Bergerac
- Aki szelet vet
- Poloska
Rendezőként
- Adáshiba
- A csütörtöki hölgyek
- A miniszter félrelép
- A vörös postakocsi
- Amerikai Elektra
- Az aranyember
- Az élő holttest
- Az ifjúság édes madara (dramaturgként is)
- Az öreg hölgy látogatása
- Boldogtalan hold
- Egerek és emberek
- A vágy villamosa
- Furcsa pár
- Liliom
- Lola Blau
- Mirandolina
- Othello, a velencei mór
- Pillantás a hídról
- Spencer
- Amadeus
- A nagy Romulus
- Bolond szél
Filmszerepei
A mozivásznon szintén erőteljes jelenség: alakítását romantikus távlatok, az ösztönök és érzékek vad, mégis kontrollált bemutatása jellemzi. Meggyőzően alakította Baradlay Jenőt A kőszívű ember fiai filmadaptációjában. Olyan filmalkotásokban játszott, mint a Külvárosi legenda, a Fűre lépni szabad, a Húsz óra, a 80 huszár, a Klapka légió, az 1990-es Édes Anna, a Világszám!, illetőleg legutóbb az S.O.S. szerelem! c. filmben láthatta a közönség. A Honfoglalás című, anyagilag és erkölcsileg egyaránt kedvezőtlen fogadtatású magyar filmben az Árpádot alakító Franco Nerót szinkronizálta.
- Hadik (2023) – Károlyi tábornok
- Presszó televíziós sorozat (2008)
- Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van! (2008)
- S.O.S. szerelem! (2007) – miniszter
- Hangyaégetés (2006)
- Világszám! (2004)
- Árgyélus királyfi (2003) – mesélő (szinkronhang)
- Perlasca – Egy igaz ember története (2002)
- Ének a csodaszarvasról (2002) – szinkronhang
- A szivárvány harcosa (2001) – főszerkesztő
- Rendőrsztori televíziós sorozat (2000)
- Komédiások televíziós sorozat (2000) – Dr. Újváry Károly
- Az öt zsaru televíziós sorozat (1998) – Doki
- Szigetvári vértanúk (1996) – Zrínyi Miklós gróf
- Szarajevó kávéház (1996)
- A három testőr Afrikában (1996) – Őrmester
- Szemben a Lánchíd oroszlánja (1995)
- Helyet az ifjúságnak (1995)
- A párduc és a gödölye (1995)
- Kisváros (1993) – Wolf fegyverkereskedő
- Privát kopó (televíziós sorozat) (1993) – Lőrincz Ottó
- Az álommenedzser (1992)
- Édes Anna (1990)
- Erdély aranykora (1989) – I. Apafi Mihály, Erdély fejedelme
- Ítéletidő (1988)
- Gyilkosság két tételben (1988) – Kékesi Rezső
- Nyolc évszak televíziós sorozat (1987) – Géza
- A vörös grófnő (1985)
- Elcserélt szerelem (1984) – Dezső
- Klapka légió (1983) – Klapka György
- Sértés (1983)
- Viadukt (1982) – Balog
- A 78-as körzet televíziós sorozat (1982) – Roboz
- Gyilkosság a 31. emeleten (1980)
- Faustus (1980)
- Élve vagy halva (1979) – Szentgróthy kapitány
- A korona aranyból van (1979)
- Dániel (televíziós sorozat) (1978) – Józsi
- 80 huszár (1978) – Bódog Szilveszter
- Zokogó majom (1978)
- Küszöbök (televíziós sorozat) (1977)
- Petőfi 1-6. televíziós sorozat (1977) – Vörösmarty Mihály
- Amerikai cigaretta (1977) – Ebes László
- Fekete gyémántok (1976) – Gustaf Roné
- Hátország (1975) – Dezső
- A bolondok grófja (1974) – Pető
- Próbafelvétel (1974)
- Pirx kalandjai (1973)
- Hannibál utolsó útja (1973)
- Átmenő forgalom (1973)
- Hazai történetek (1972)
- Szerelmespár (1972)
- Tizennégy vértanú (1970) – Görgey Artúr
- A 0416-os szökevény (1970)
- Egri csillagok (1968) – Miklós deák
- Bors (1968) – Parádi Gusztáv
- Sok hűség semmiért (1966) – rádió riporter
- Húsz óra (1965) – Pali
- A kőszívű ember fiai (1964) – Baradlay Jenő
- A Tenkes kapitánya (1964) – vándordiák
- A tőr (1962) – Fiú
- Lopott boldogság (1962) – Fuser
- Nem ér a nevem (1961) – Szabó Laci
- Megöltek egy lányt (1961) – rikkancs
- Fűre lépni szabad (1960) – Kárász Lali
- Kálvária (1960) – Tóth Jani
- Álmatlan évek (1959)
- Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Varga Sándor
- Külvárosi legenda (1957) – Ambrus Pista
Szinkronszerepei
Népszerű szinkronszínész. Fontosabb filmjeiben (Keresztapa, Utolsó tangó Párizsban) gyakran volt Marlon Brando magyar hangja. Több alkalommal szinkronizálta Gérald Philipet, Jack Nicholsont, Robert De Nirót, Anthony Hopkinst, Kevin Kline-t, James Caant, Burt Reynoldsot, Gene Hackmant, és Angelina Jolie édesapjának, az Oscar-díjas Jon Voightnak, valamint Robin Williamsnek is gyakori szinkronhangja, illetve ő volt Götz George leggyakoribb magyar hangja a Tetthely és a Schimanski visszatér című sorozatokban.
Cd-k, hangoskönyvek, rádiójátékok
- Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
- Gyárfás Endre: Egy pillanat gyümölcse (1961)
- Hársing Lajos-László Endre: Mikrofon a gomblyukban (1961)
- Vagyim Kozsevnyikov: Ismerjék meg Balujevet! (1961)
- Vidor Miklós: Fej, vagy írás? (1961)
- Friedrich Dürrenmatt: Herkules és Augiász istállója (1962)
- Hollós Korvin Lajos: Pázmán lovag (1962)
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1962)
- Jules Verne: A Begum 500 milliója (1962)
- Mikszáth Kálmán: Az öreg Dankó bácsi (1962)
- Viktor Rozov: A-B-C-D... (1962)
- Csetényi Anikó: A második bakter (1963)
- Donászy Magda: A Sültkrumpli-őrs (1963)
- Günter Eich: Allahnak 100 neve van (1963)
- Jókai Mór: És mégis mozog a föld... (1963)
- Neményi Kázmér: Mosolygó Itália (1963)
- Barsi Dénes: Eltűnik a vajdakincs (1964)
- Kékesdi Gyula: Új élet küszöbén (1964)
- Leonid Leonov: Hóvihar (1964)
- Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött (1964)
- Solymosi Ottó: Autó az iskola előtt (1964)
- Turner, David: Mr. Midway vasárnapja (1964)
- Eich, Günther: A viterbói lányok (1965)
- Ernest Hemingway: Álmok városa (1965)
- Jevgenyij Svarc: A két juharfa (1965)
- Katherine MacLean: A képernyő nem hazudik (1966)
- Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja (1966)
- Donald Honig: Mibe kerül 500000 dollár? (1968)
- László Anna: Egy keresztespók tapasztalatai (1968)
- Sobor Antal: Éjszaka hazamentek a katonák (1970)
- Áprily Lajos: Idahegyi pásztorok (1971)
- Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
- László Anna: Árhullámok (1973)
- René de Obaldia: A vak könnyei (1974)
- Vészi Endre: Földszint és emelet (1974)
- Honoré de Balzac: Éva lánya (1975)
- Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
- Puskás Károly: Irodalmi séta Prágában (1975)
- Jan Milcak: Macska (1975)
- Boy, Lornsen: Robi, Tóbi és a Töfröcsó (1976)
- Simonffy András: A világlecsó (1976)
- Cibula, Václav: Közönséges szombat (1977)
- Courteline, George: Családi jelenet (1977)
- Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember (1977)
- Zoltán Péter: Nofretete (1979)
- Prosper Mérimée: Az etruszk váza (1980)
- Vries, Theun de: Spinoza (1980)
- Denis Diderot: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája (1981)
- Michel Gosselin: Csak még egy kérdést (1981)
- Don Haworth: Csütörtök esti epizód (1982)
- Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze (1983)
- Thury Zoltán: Katonák (1983)
- Zajc, Dane: Kukurikú, avagy a kakas összeszedi magát (1983)
- Dino Buzzati: A nagy képmás (1984)
- Eljössz hozzám karácsonykor? (1985)
- Mándy Iván: Ismerkedő (1986)
- P. G. Wodehouse: P. G. Wodehouse meséli (1986)
- Kambanélisz, Jákovosz: Sok hűhó Rodoszért (1987)
- Zilahy Lajos: Tűzmadár (1991)
- Bulgakov: Színházi regény (1992)
- Páskándi Géza: Augustus katonái (1994)
- Vidor Miklós: Nyári játékok (1994)
- Lét s nemlét, írók, irodalom – Cholnoky Viktor három jelenete (1995)
- Németh László: Az írás ördöge (1995)
- Az Önök tudósítója: Ernest Hemingway (1999)
- Szilágyi Andor: Leánder és Lenszirom (2000)
- Páskándi Géza: Begyűjtött vallomásaim (2009)
- Rakovszky Zsuzsa: Látogatások (2010)
- Dragomán György: Kalucsni (2011)
Díjai
- Jászai Mari-díj (1970, 1977)
- Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (1973)
- Ajtay Andor-emlékdíj (1977, 1987)
- Érdemes művész (1980)
- Ruttkai Éva-emlékdíj (1987)
- Kiváló művész (1988)
- Kossuth-díj (1991)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998)
- Bilicsi-díj (2001)
- Gundel művészeti díj (2002)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2005)
- A Nemzet Színésze (2008)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008)
- Prima Primissima díj (2011)
Jegyzetek
- ↑ a b Freebase-adatdump. Google
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2024/03/meghalt-tordy-geza
- ↑ Emlékezés Tordy Gézára – Aréna
- ↑ Tordy Géza élete képekben
- ↑ a b c d Pécsi Nemzeti Színház – Beszélgetés Tordy Gézával. www.pnsz.hu. . (Hozzáférés: 2016. november 20.)
- ↑ a b Színház, Nemzeti: Tordy Géza | Nemzeti Színház. nemzetiszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
- ↑ http://www.borsonline.hu/celeb/megrazo-vallomast-tett-tordy-geza/108166
- ↑ Népszava: Eltemették Tordy Gézát (magyar nyelven). Népszava. (Hozzáférés: 2024. április 19.)
- ↑ Utolsó útjára kísérték Tordy Gézát (magyar nyelven). hirado.hu. (Hozzáférés: 2024. április 18.)
- ↑ Tordy Géza: Erre a rövid időre, maradok magányos farkas (magyar nyelven). Blikk, 2021. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
- ↑ A reform a munkánk kereteit, nem a lényegét változtatta meg. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
- ↑ http://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/tordy-geza-erre-a-rovid-idore-maradok-maganyos-farkas/m8rc7vt
- ↑ Tordy Géza mesél idióta instrukciókról és katasztrofális magánéletéről (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ Tímár Éva egy csodának köszönheti a lányát – nlc.hu (magyar nyelven), 2020. szeptember 4. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ Zsóka, Molnár: A Nemzet Színészének Törőcsik Mari élete nagy szerelme – Így vallott róla Tordy Géza (magyar nyelven). femina.hu, 2018. június 12. (Hozzáférés: 2023. január 6.)
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_1998_07/?pg=52&layout=s
- ↑ András, Bajtai: Ezért nem láttuk évek óta Tordy Gézát – A színészlegenda megrázó vallomást tett (magyar nyelven). femina.hu, 2017. április 17. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
- ↑ Tordy Géza titkai (magyar nyelven). 168.hu, 2008. július 3. (Hozzáférés: 2024. március 31.)
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_2003_08/?pg=56&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/HelyiLapok_Tihany_2008/?query=%22Tordy+G%C3%A9za%22+%22Tihany%22&pg=75&layout=s
- ↑ Koronázási Ünnepi Játékok, Székesfehérvár: Koronázási szertartásjáték – István. . (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
- ↑ Színház.net 44. oldal
- ↑ Őrült nők ketrece repertoár. . (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
- ↑ Tordy Géza a Pesti Magyar Színház színpadán – A konyha kulisszatitkai Archiválva 2017. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, konyvjelzomagazin.hu
Források
- ↑ Színház.net: Kutszegi Csaba, Varga Kinga: A katona szilajságával: Tordy Géza a Színházban e-könyv – 2014. május 1.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Nemzeti Színház
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Kettesben Szabó Anettel – Tordy Géza / 2018.06.17.
További információk
- Tordy Géza a PORT.hu-n (magyarul)
- Tordy Géza az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Tordy Géza az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Borzák Tibor: Legszebb időszakát a Vígszínházban élte át, Várkonyi Zoltánnal dolgozhatott – 'Szerencsém volt', mondja erről Tordy Géza, a Nemzet Színésze Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, szabadfold.hu – 2016. január 11.
