Toruń

Mára a Toruń példátlan jelentőségűvé vált társadalmunkban. A Toruń eredetétől napjainkig vita, csodálat és folyamatos fejlődés tárgya volt. Hatása a politikától a populáris kultúráig minden területen érezhető volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Toruń különböző aspektusait, a mindennapi életben betöltött fontosságát, valamint azt, hogy hogyan alakította ki gondolkodásunkat és cselekvésünket. A kezdetektől a mai hatásig a Toruń kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történetében.

Toruń
Toruń címere
Toruń címere
Toruń zászlaja
Toruń zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságKujávia-pomerániai
Rangjárási jogú város
PolgármesterMichał Zaleski
Irányítószám87-100
Körzethívószám+48(0)56
RendszámCT
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség198 273 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség1 712,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság30-50 m
Terület115,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 53° 01′, k. h. 18° 37′Koordináták: é. sz. 53° 01′, k. h. 18° 37′
Toruń weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Toruń témájú médiaállományokat.
Toruń középkori városa
Világörökség
Kilátás a városháza tornyából
Kilátás a városháza tornyából
Adatok
OrszágLengyelország
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve1997
Elhelyezkedése
Toruń (Lengyelország)
Toruń
Toruń
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 53° 01′, k. h. 18° 37′
A Wikimédia Commons tartalmaz Toruń témájú médiaállományokat.

Toruń (kiejtése IPA: ; kiejtése németül Thorn , kasub nyelven Torń , régi magyar neve: Toronya) város Észak-Lengyelországban a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula partján. 1921 és 1939 között a Pomerániai vajdaság, 1999 előtt a Toruńi vajdaság székhelye. Toruń belvárosa a UNESCO világörökség része.

Nevének eredete

A legkorábbi oklevelekben a város neve Thorun, Turon, Turun, Toron és Thoron alakban szerepel. A 15. századtól használatos mai formájában. A Német Lovagrend időszakában németül Thorun alakban szerepel. majd ez Thorn alakra módosult. A lengyel királyok uralma alatt latinul Thorun, Thorunium, civitas Thorunensis, vagy civitas Torunensis alakban említik.

A város nevére több magyarázat is született:

  • Származhat az egykori Jeruzsálemi Királysághoz tartozott Toron várának nevéből, ahol a keresztes hadjáratok alatt a német lovagok is szolgáltak.
  • Származhat a lengyel tor szóból, mely útirányt, folyásirányt jelöl.
  • Származhat a Toron személynévből.
  • Származhat a Tarnów helynévből, mely a lengyel tarnina (egy vízinövény fajta) szóból ered. Ez később a németben Thorn alakra változhatott és ebből lett a lengyel Toruń. Sok lengyel város neve ment át az idők során hasonló átalakuláson.
  • Végül származhat az ősi germán isten Thor nevéből is.

Története

Toruń eredetileg egy nyugat-mazoviai kis település volt. 1226-ban I. Konrád mazoviai herceg a Német Lovagrendnek adta, hogy megvédjék országát a pogány poroszoktól.

A lovagrend 1230-31-ben a kis lengyel falu mellé várat épített és a vár köré áthelyeződött növekvő település 1233-ban városi jogokat kapott. Ez a mai Óváros területe, mely a következő évtizedekben fontos kereskedelmi központtá fejlődött. 1236-ban a városban ferences szerzetesek telepedtek le, majd őket 1239-ben a domonkos rendiek követték. 1264-ben a régi város mellett létrejött az Újváros. A két város különállása 1454-ig tartott, amikor az Ó- és az Újváros egyesült. A 13. században Toruń csatlakozott a Hanza-szövetséghez. Itt írták alá a lengyel-litván-német háborút (1409-1411) lezáró toruńi békét. Toruń, Elbląg, Gdańsk és a porosz nemesség 1440-ben megalakították a Porosz Konföderációt. 1454-ben városi kiváltságai visszaadása fejében Toruń elismerte a lengyel király uralmát és a Német Lovagrend elleni szövetség tagja lett. 1466-ban a második toruńi békében a Német Lovagrend kénytelen volt átengedni Nyugat-Poroszországot a lengyel királynak. Abban az időben Toruń az egyik leggazdagabb lengyel város volt. A 16. században a város lakói nagyrészt a reformáció hívei lettek.

Toruń látképe 1684-ből

A 17. század elejére a helyi hatalom a városi tanács kezeibe tevődött át. A protestáns városatyák kiközösítették és üldözték a katolikus tisztviselőket és megpróbálták megakadályozni a katolikusok beözönlését a városba. Rendszeresen zaklatták a Szent János templom jezsuita atyáit is. 1724-ben a protestánsok kirabolták a jezsuita kollégiumot, aminek az lett a következménye, hogy a lengyel király a polgármestert és néhány polgárt halálra ítélt. Akkoriban Toruń lakosságának mintegy 60-70%-a lengyel volt. Lengyelország második felosztásakor 1793-ban a várost Poroszországhoz csatolták. 1807-ben a Napóleon által megalakított Varsói Hercegség része lett, de a franciák veresége után 1814-ben újra visszakerült Poroszországhoz, a Poseni Nagyhercegség részeként. A város körüli erődrendszert az 1870. évi francia-porosz háború francia hadifoglyai építették. A következő évben Thorn Poroszország részeivel együtt a Német Birodalom része lett. Az 1919. évi Versailles-i békeszerződéssel a város a lengyel korridorral együtt visszakerült Lengyelországhoz és a Pomerániai vajdaság székhelye lett. Az 1910-ben még a város 55%-át alkotó németek a második világháború előestéjére már csak 4%-ot tettek ki az erős lengyelesítés miatt. Másrészt - Lengyelország felosztása idején a város erőteljes németesedése és a németek tömeges beáramlása volt a gyarmatosítás céljából (1793-1918). 1939-ben Toruńt bekebelezte a Német Birodalom és Danzig-Nyugat-Poroszország tartomány része lett. Ebben az időszakban ismét Thorn néven szerepelt, csak 1945-ben szabadította fel a Vörös Hadsereg és került vissza Lengyelországhoz, immáron véglegesen. A háború után a németeket erőszakkal kitelepítették a környékről, zömében Kelet-Németország területére.

Nevezetességei

A toruńi városháza.
A Dabski-palota Toruńban.
Kopernikusz toruńi szobra
  • Szent János székesegyház, épült a 14. században, a 15. században bővítették.
  • Szűz Mária templom, korábban a ferenceseké, épült a 14. században.
  • Szent Jakab templom , épült a 14. században
  • Régi városháza, 1274-ben kezdték építeni, 1391 és 1399 között újjáépítették és bővítették
  • Városi erődrendszer, a 13. században kezdték építeni, a 14. és 15. században bővítették, ezt nagyrészt a 19. században bontották le, amikor részben újjáépítették, a Visztula felőli oldalon új kapukat és tornyokat építettek hozzá.
  • A városban számos gótikus, barokk és reneszánsz ház áll, többek közt Kopernikusz állítólagos háza a 15. századból.
  • A német lovagok várának romjai a 13. századból, 1454-ben a városi polgárok rombolták le.

Híres toruńiak

Média

  • Radio Maryja
  • Radio Gra
  • Radio Toruń
  • Radio Eska
  • Radio Sfera
  • TVK Toruń

Oktatás és tudomány

  • Uniwersytet Mikołaja Kopernika
  • Wyższa Szkoła Kultury Społecznej i Medialnej w Toruniu

Testvérvárosok

Jegyzetek

További információk

Commons:Category:Toruń
A Wikimédia Commons tartalmaz Toruń témájú médiaállományokat.