Ebben a cikkben Traunkirchen lenyűgöző életét tárjuk fel, egy karakter, aki kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. A szerény kezdetektől a hírnévvé válásáig Traunkirchen számos kihívással szembesült, és kiválóan teljesített szakterületén. Ezeken az oldalakon végig elemezzük hagyatékát és a pályafutásának tanulságait. Ezenkívül megvizsgáljuk a Traunkirchen hatását a mai társadalomra és a kortárs világra gyakorolt hatását. Ez a cikk kétségtelenül mélyrepülésnek ígérkezik Traunkirchen életébe és munkásságába, egyedülálló és leleplező perspektívát mutatva maradandó örökségéről. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, és fedezzen fel mindent a Traunkirchen-ről és annak a világra gyakorolt hatásáról!
Traunkirchen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Járás | Gmundeni járás | ||
Irányítószám | 4801 | ||
Körzethívószám | 07617 | ||
Forgalmi rendszám | GM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1624 fő (2018. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 422 m | ||
Terület | 18,33 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 50′ 43″, k. h. 13° 47′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 43″, k. h. 13° 47′ 27″ | |||
Traunkirchen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Traunkirchen témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Traunkirchen osztrák község Felső-Ausztria Gmundeni járásában. 2018 januárjában 1624 lakosa volt.
Traunkirchen Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Salzkammergut területén, a Traunsee nyugati partján. Területének 43,2%-a erdő, 24% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat három katasztrális községre oszlik: Traunkirchen, Winkl és Mühlbachberg.
A környező önkormányzatok: északra Altmünster, keletre Gmunden, délre Ebensee am Traunsee.
Traunkirchen területe az újkőkorban, a bronzkorban és a vaskori Halstatt-korszakban egyaránt lakott volt. A Johannesbergen a régészek 3500 évvel ezelőtti pogány szentély nyomaira bukkantak.
Gyermek Lajos egy 909-es oklevelében I. Pilgrim salzburgi érseknek és I. Aribo őrgrófnak adományozta a Trunseo rendházat, amely azonban 950-ben elpusztult. Feltehetően ennek nyomán alapította meg a stájer őrgrófokkal rokonságban lévő Wilhelm von Raschenberg-Reichenhall gróf 1020 körül Felső-Ausztria első zárdáját, a traunkircheni bencés apácakolostort. A régió ekkor még a Bajor Hercegséghez tartozott, a 12. században került át Ausztriához. 1327-ben a kolostor leégett és újjáépítették. A hercegség 1490-es felosztása után Traunkirchen az Enns fölötti Ausztria része lett.
A reformáció után, 1570 körül a kolostor elnéptelenedett, épületeit és birtokait a kremsmünsteri apátság felügyelte. 1622-ben II. Ferdinánd császár a passaui jezsuita kollégiumnak adományozta jövedelmeit. 1632-ben újabb tűzvész pusztította el az épületeket, ezután nyerte el az apátság mai barokk megjelenését. 1773-ban felszámolták a jezsuita rendet, traunkircheni birtokai az államra szálltak, az apátsági templom pedig plébániatemplommá vált.
A napóleoni háborúk alatt Traunkirchent több alkalommal megszállták. A köztársaság 1918-as megalakulásakor Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett; a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához. A háború után 1955-ig az amerikai megszállási zónához tartozott.
1963. szeptember 23-án olasz újfasiszták a dél-tiroli konfliktussal összefüggésben felrobbantották a traunkircheni oroszlánszobrot, valamint a szomszédos Ebensee sóüzemét és sífelvonóját.
A traunkircheni önkormányzat területén 2018 januárjában 1624 fő élt. A lakosságszám 2001-ben érte el a csúcspontját 1764 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 93,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,1% a régi (2004 előtti), 1,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,4% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 84,2%-a római katolikusnak, 2,9% evangélikusnak, 2,7% mohamedánnak, 4,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (95,2%) mellett a horvátok (2,1%) alkották.