Tveri terület

Tveri terület (Тверская область)
Tveri terület címere Tveri terület zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Központi
Székhely	Tver
Járás	36
Városi körzet	7
Alapítás	1935. január 29.
Kormányzó	Igor Mihajlovics Rugyenya
Irányítószám	170000–172999
Körzethívószám	(+7) 482xx
Rendszám	69
Népesség
Teljes népesség	1 245 619 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	84 100 km²
Elhelyezkedése
Tveri terület Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 09′, k. h. 34° 36′57.15, 34.657.150000°N 34.600000°EKoordináták: é. sz. 57° 09′, k. h. 34° 36′57.15, 34.657.150000°N 34.600000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tveri terület témájú médiaállományokat.

A Tveri terület (oroszul Тверская область ) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjekt), önálló közigazgatási egység. A Központi szövetségi körzethez tartozik. Székhelye Tver, 176 km-re északnyugatra Moszkvától. Lakossága 1 406 600 fő (2006), a népsűrűség 17 fő/km².

Földrajz

Az európai országrész északnyugati vidékén fekszik. Területe 84 100 km², ezzel a Központi szövetségi körzet legnagyobb régiója. Területe Magyarország területének csaknem 90%-a, lakossága azonban jóval kevesebb, mint Budapesté.

Északon a Vologdai, keleten a Jaroszlavli, délkeleten a Moszkvai, délen a Szmolenszki, délnyugaton a Pszkovi, nyugaton és északnyugaton a Novgorodi terület határolja.

Domborzat, vízrajz

A terület zömmel a Volga felső szakaszának medencéjében helyezkedik el. Nyugati részét a Valdaj-hátság foglalja el. Itt húzódik a Balti- és a Kaszpi-tenger vízválasztója, itt ered a két nagy folyó, a Volga és a Nyugati-Dvina. Tengerszint feletti magassága általában 200–300 m, legmagasabb pontja 343 m (a Cna folyó forrásának közelében). Délnyugaton a hátságot a Nyugati-Dvina fokozatosan kiszélesedő, lapos völgye váltja fel.

A keleti, alföldi jellegű részen folyóvölgyek, kisebb medencék (a Volgán kívül a Mologa folyó felső és középső szakasza, a Tverca folyó völgye, Visnyij Volocsok környéke) és 200–250 m magas dombok, morénahátak (Bezseck, Torzsok, Lihoszlavl városok környéke, az Iljinszkoje-hegy) váltakoznak. Délkeleten, a Volga két partja és itteni mellékfolyóinak alsó szakasza sík, alföldi vidék, legfeljebb 100–150 m-es tengerszint feletti magasságokkal.

Folyóinak többsége a Volga vízrendszeréhez tartozik. 760 10 km-nél hosszabb vízfolyása van, közülük 21 folyó itteni szakaszának hossza meghaladja a 100 km-t.

• Fő folyója természetesen a Volga. A Valdaj-hátságon lévő forrástól számított 685 km-es itteni szakaszán mintegy 150 kisebb-nagyobb vízfolyást vesz fel. Legnagyobb mellékfolyói

balról: Szelizsarovka, Tyma, Tverca, Medvegyica, Kasinka, Mologa (Ribinszki-víztározó); :jobbról: Vazuza, Sosa, Nyerl.

• A Balti-tenger Rigai-öblébe torkolló Nyugati-Dvina (Daugava) szintén a Valdaj-hátságról indul útjára. 262 km-es felső szakaszán délnyugati, déli irányban folyik, legnagyobb itteni mellékfolyói a Velesza (114 km) és a Mezsa (259 km).
• A két nagy folyamon kívül a térség leghosszabb folyója az északi, északkeleti vizeket összegyűjtő és a Ribinszki-víztározóba szállító Mologa, legnagyobb mellékfolyója a Mogocsa.
• Az Ilmeny-tó medencéjéhez tartozik a Cna és a Visnyij Volocsok víztározójából kiinduló Mszta.

A tavak vízterülete az összterület 1,4%-át alkotja, a legnagyobb tósűrűség a nyugati és északnyugati vidékeket jellemzi. A mintegy 500 jelentősebb állóvíz közül legszebb és legnagyobb a 260 km²-es Szeliger-tó, népszerű kiránduló- és üdülőhely. Egyes tavak mélysége meghaladja a 40 m-t (Doloszec, Broszno). A Volga forrásának közelében alakult ki a Felső-volgai-tóvidék, lényegében egy tórendszer, melyben a tavakat vízfolyások kötik össze egymással. A négy legnagyobb tó a Volgo (61 km²), a Vszelug, a Sztyerzs és a Peno.

Több folyón víztározót alakítottak ki. A kilenc jelentősebb víztározó közül a legnagyobbak természetesen a Volgán épültek: az Ivanykovói- (népszerű nevén: Moszkvai tenger), az Uglicsi- és a Ribinszki-víztározók. Utóbbinak csak kisebbik része, nyugati partja tartozik a Tveri területhez. A Volgán kívül Visnyij Volocsoknál a Cna folyón és délen a Vazuza folyón (nagyrészt a Szmolenszki területen) épültek jelentősebb víztározók.

Ásványkincsek

A terület legfontosabb ásványkincse a tőzeg, melyből a készleteket kb. 2 milliárd tonnára becsülik. Ipari méretekben jelenleg 43 lelőhely összesen 300 000 hektárnyi területén folyik kitermelés. Barnaszén jóval kisebb mennyiségben fordul elő. Jelentősek a készletek a tűzálló- és a magas olvadáspontú agyagokból, kvarchomokból és mészkőből. Régóta ismertek és népszerűek a régió, elsősorban Kasin városának ásvány- és gyógyvizei.

Éghajlat

Éghajlata mérsékelten kontinentális. Leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete –8,5 – –10,5 °C, a júliusé 17-18 °C. A csapadék évi mennyisége 550–750 mm, a legtöbb csapadék nyáron hull. Nyugaton általában több a csapadék és enyhébb a tél, mint keleten. A téli időszak november végén és április elejéig tart.

A Valdaj-hátság délnyugati részén fekvő védett területen az évi középhőmérséklet 3,6 °C. A fagymentes napok száma 92 és 126 között váltakozik, a napsütéses órák száma 1200/év. A valaha mért abszolút hőmérsékletek – 48 °C, illetve 38 °C.

Növény- és állatvilág

A terület több mint 50%-át erdő borítja, a legnagyobb zárt erdőségek nyugaton és északnyugaton terülnek el. A vegyes erdő övezethez tartozó térség erdőinek kb. fele tűlevelű, ezek javarésze erdei- és lucfenyő. A lombhullató fafajok közül legelterjedtebb a nyír és a nyárfa, valamivel ritkább az égerfa. A Valdaj-hátság védett területein 16 fafajt tartanak nyilván, a lombos fajok közül itt többnyire a tölgy az uralkodó.

A régió összterületének kb. 9%-át láp, mocsár foglalja el, a rájuk jellemző változatos vízi növényzettel, jellegzetes növénytársulásokkal (láperdők, tőzegmohás síklápok stb.), illetve gazdag madárvilággal.

A területen 66 féle emlősállatot és 236 madárfajt tartanak nyilván. Az erdőkben élő emlősök között vaddisznó, jávorszarvas, őz, vörös róka, a kisebbek között nyérc, nyest, menyét gyakran fordul elő. A védett területek nagy becsben tartott ragadozói a hiúz, a farkas és a barna medve, utóbbiból 70 példányt tartanak nyilván; a rágcsálók közt különleges színfolt az erdei lemming.

Természetvédelem

A Valdaj-hátság délnyugati része, az orosz síkság fő vízválasztóját képező vidék 1930 óta természetvédelmi terület. Célja az erdőövezet őshonos vegyes erdőinek, élővilágának, többek között a barna medve élőhelyeinek megóvása. A Nyelidovói és az Andreapoli járásokhoz tartozó 24 500 hektár védett területet, melyet csaknem kétszer ekkora védőövezet veszi körül, 1986-ban bioszféra-rezervátummá nyilvánították. A Tveri területen kb. 200 tájvédelmi körzet (zakaznyik) létezik, ezek legnagyobb része láp vagy mocsár. A fokozottan védett területek nagysága 1,14 millió ha, az összterület 13,5%-a.

Történelem

Az évkönyvek tanúsága szerint a vidéket kezdetben finnugor, később szláv népek lakták, és a 11. században már a Novgorodi fejedelemség birtokolta. Torzsok és Toropec városok első írásos említése a 11. századból, Tver városé a 12. századból, Kasin és Rzsev városé a 13. századból való. A déli részeken a 13. század közepén alakult ki az önálló Tveri fejedelemség (1247–1485), mely hol Novgoroddal, hol a később megerősödött Moszkvával állt harcban az orosz fejedelemségek feletti uralom megszerzéséért. Eközben az Arany Horda gyámkodásától is igyekezett megszabadulni, de az 1327-es felkelést a Horda és Iván Kalita moszkvai nagyfejedelem csapatai leverték; később a fejedelemségről kisebb részfejedelemségek váltak le (pl. Kasin). 1478-ban Novgorod, 1485-ben Tver elfoglalásával a terület végleg a moszkvai orosz állam része lett.

Rettegett Iván büntetőhadjárata a novgorodi bojárok ellen (1570) az egész vidéket sújtotta, a legtöbbet Tver és Torzsok lakossága szenvedett. A 17. század elején a zűrzavaros idők újabb háborúkat hoztak, a század közepén pusztító járvány tört ki: számos falu eltűnt, a városok elnéptelenedtek. A kihalt vidékekre többek között a finnugorok finn ágához tartozó karélokat telepítettek be, leszármazottaik ma is lakják a területet.

A 18. század, különösen Szentpétervár felépítése erőteljes gazdasági fellendülést hozott, a térség a Felső-Volga kereskedelmi központjává vált. A 19. század második felében gyors fejlődésnek indult a textilipar, a „két főváros” közötti vasútvonal kiépítése a gazdaságban is új távlatokat nyitott.

1708-ban a területet részben a Szmolenszki-, részben az Ingermanlandi kormányzósághoz csatolták. 1775-ben Tver újra egy önálló közigazgatási egység, helytartóság, (namesztnyicsesztvo), majd 1796-ban a Tveri kormányzóság székhelye lett. A kormányzóság az 1920-as évekig állt fenn. Tver városát 1931-ben a Szovjetunió akkori államfőjéről, Mihail Kalinyinről nevezték el, így az 1935. január 29-én megalakított új közigazgatási egység neve is Kalinyini terület lett, mely 1990-ben – a város névváltásának megfelelően – Tveri területre változott.

A második világháború idején a térség jelentős részét német csapatok foglalták el. Tver 1941 végén felszabadult, de a nyugati vidékre csak jóval később jutottak el a felszabadító csapatok. Rzsev környékén hosszan elhúzódó harcok dúltak, a 15 hónapos ütközet hatalmas emberi áldozatokat követelt, a város pedig teljesen romba dőlt.

Népesség

A lakosság lélekszáma 1 406 600 fő (2006), a népsűrűség 17 fő/km², a városban lakók aránya megközelíti a 75%-ot. A főváros közelsége is közrejátszik abban, hogy a népesség folyamatosan csökken, különösen a kisebb településeken. A 2002-es népszámláláskor a falvak 15%-ának nem volt állandó lakossága, további 37%-ában 10 főnél kevesebben éltek. A legnépesebb települések a „két fővárost” összekötő közlekedési útvonal mentén találhatók.

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (1361,0); ukránok (22,6); karjalaiak (14,6); beloruszok (8,6); örmények (7,3); tatárok (6,7); azeriek (4,6); cigányok (4,6); csuvasok (3,1); csecsenek (2,7); moldávok (1,8); németek (1,8); mordvinok (1,7); grúzok (1,4); tadzsikok (1,2). (A többi nemzetiség 1000 fő alatt.)

A 17. századi betelepítések óta nagy számban élnek karjalaiak az egyik északkeleti járásban.

A legnépesebb települések

A lélekszám 2005. január 1-jén:

(A táblázat első 12 települése város.)

Név		Lakosság (ezer fő, 2006)
	Tver (Тверь)	406,7
	Rzsev (Ржев)	62,4
	Visnyij Volocsok (Вышний Волочёк)	54,6
	Kimri (Кимры)	51,4
	Torzsok (Торжок)	47,8
	Konakovo (Конаково)	40,2
	Udomlja (Удомля)	32,1
	Bezseck (Бежецк)	27,4
	Bologoje (Бологое)	25,8
	Kasin (Кашин)	16,5
	Nyelidovo (Нелидово)	24,9
	Osztaskov (Осташков)	20,0
	Kaljazin (Калязин)	14,4
	Toropec (Торопец)	14,3
	Lihoszlavl (Лихославль)	12,2
	Redkino (Редкино)	11,6
	Ozjornij (Озёрный)	10,8
	Kuvsinovo (Кувшиново)	10,8

Közigazgatás, politika

A Tveri terület élén a kormányzó áll.

• Dmitrij Vagyimovics Zelenyin: 2003. december 30. – 2011. június 16.

Egy moszkvai főiskola alkalmazott matematika szakán végzett. Vállalkozó, üzletember. Megválasztása előtt több bank és vezető iparvállalat igazgatótanácsának tagja, illetve vezérigazgatója volt. Az orosz menedzserek egyesületének elnöke volt.

• Andrej Vlagyimirovics Seveljov: 2011. (június 16.) július 7. – 2016. március 2., ekkor nyugdíjazását kérte.
• Igor Mihajlovics Rugyenya: 2016. március 2. – szeptember 22. Putyin elnök megbízottjaként a kormányzói feladatokat ideiglenesen látta el.

2016. szeptember 23-ától – kormányzó. (Megválasztva: 2016-09-18)

A 2021. szeptember 20-i választáson újraválasztották

A 2005 decemberében megtartott választások eredményeként a helyi parlament 33 képviselői helye az alábbiak szerint oszlik meg:

• Egységes Oroszország Párt: 15 hely
• Kommunista Párt: 5 hely
• Haza Szövetség: 3 hely
• Liberális Demokrata Párt: 2 hely
• Népi Akarat: 2 hely
• Agrárpárt: 1 hely
• Függetlenek: 5 hely

2006 óta a Tveri területen 405 helyi önkormányzat működik. Közülük 7 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 36 járás (rajon), továbbá 44 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 318 falusi község (szelszkoje poszelenyije). A városi körzetek és a járások a következők:

Városi körzetek

• Tver város
• Visnyij Volocsok város
• Torzsok város
• Rzsev város
• Kimri város
• „Szolnyecsnij” (zárt város)
• „Ozernij” (zárt város)

Járások

A járások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi:

Magyar név	Orosz név	Székhely	Lélekszám
Andreapoli járás	Андреапольский район	Andreapol	13 756
Beliji járás	Бельский район	Belij	6 582
Bezsecki járás	Бежецкий район	Bezseck	36 701
Bologojei járás	Бологовский район	Bologoje	38 557
Firovói járás	Фировский район	Firovo	9 396
Kalinyini járás	Калининский район	Tver	52 047
Kaljazini járás	Калязинский район	Kaljazin	21 688
Kasini járás	Кашинский район	Kasin	27 410
Keszova Gora-i járás	Кесовогорский район	Keszova Gora	8 199
Kimri járás	Кимрский район	Kimri	13 190
Konakovói járás	Конаковский район	Konakovo	87 125
Krasznij Holm-i járás	Краснохолмский район	Krasznij Holm	11 835
Kuvsinovói járás	Кувшиновский район	Kuvsinovo	15 386
Lesznojei járás	Лесной район	Lesznoje	5 252
Lihoszlavli járás	Лихославльский район	Lihoszlavl	28 492
Makszatyihai járás	Максатихинский район	Makszatyiha	16 723
Molokovói járás	Молоковский район	Molokovo	5 235
Nyelidovói járás	Нелидовский район	Nyelidovo	30 731
Olenyinói járás	Оленинский район	Olenyino	12 675
Osztaskovi járás	Осташковский район	Osztaskov	23 761
Penói járás	Пеновский район	Peno	6 864
Rameski járás	Рамешковский район	Rameski	14 988
Rzsevi járás	Ржевский район	Rzsev	12 480
Szandovói járás	Сандовский район	Szandovo	6 811
Szelizsarovói járás	Селижаровский район	Szelizsarovo	12 722
Szonkovói járás	Сонковский район	Szonkovo	8 553
Szpirovói járás	Спировский район	Szpirovo	12 203
Sztaricai járás	Старицкий район	Sztarica	24 056
Toropeci járás	Торопецкий район	Toropec	20 526
Torzsoki járás	Торжокский район	Torzsok	22 534
Udomljai járás	Удомельский район	Udomlja	40 292
Veszjegonszki járás	Весьегонский район	Veszjegonszk	13 481
Visnyij Volocsok-i járás	Вышневолоцкий район	Visnyij Volocsok	25 421
Zapadnaja Dvina-i járás	Западнодвинский район	Zapadnaja Dvina	16 018
Zubcovi járás	Зубцовский район	Zubcov	17 216
Zsarkovszkiji járás	Жарковский район	Zsarkovszkij	6 132

Gazdaság

Gazdasági szempontból a Tveri terület az Oroszországi Föderáció Központi Gazdasági Körzetéhez tartozik.

Ipar

A hagyományos és korszerűtlen iparágak túlsúlya miatt a Szovjetunió felbomlása a régió gazdaságában komoly gondokat okozott. Különösen nagy veszteségek érték a textilipart, a mezőgazdasági- és szerszámgépgyártást, számos vállalat nem is tudott talpra állni. 2003-ban az ipari termelés volumene az 1990-es évinek még mindig csak 48%-a volt. A gépipar egyes ágazatai azonban megtartották vezető pozíciójukat az oroszországi piacon: a vasúti személykocsik 60%-át, az exkavátorok több mint 1/3-át Tverben állítják elő, kiemelkedő a darugyár teljesítménye, a vegyiparban fontos a műszál termelése is.

Az ipar vezető ágazata a villamosenergia-ipar. Két óriása a Konakovói-vízerőmű a Volgán (2400 megawatt) és az Udomljában működő atomerőmű, melyek termelésük kb. 2/3 részét más régiókban értékesítik. A hagyományos iparágak – textil-, bőr-, porcelán- és üvegipar – számos, gyökerükkel néha a 19. századig visszanyúló vállalata fennmaradt, de működésük kevéssé gazdaságos. Az ipari termelés több mint 40%-át Tver vállalatai adják (az említettek mellett műszálgyártás, textil- és élelmiszeripar, stb.). További ipari központok:

• Torzsok: tűzoltó berendezések készítése („Pozstechnika”); régi, híres létesítmény a nyomdafestékgyár. A két vállalat adja a város ipari termelésének 70%-át. Hagyományos iparág a bőr- és cipőipar.
• Nyelidovo: erdészeti gépek, fafeldolgozó kombinát
• Rzsev: toronydaruk, liftek gyártása („Viszota”); gépkocsik és traktorok elektromos alkatrészeinek gyártása („Eltra” vállalatcsoport); építőipari anyagok gyára (alapítva 1850-ben), bútorgyár, textilipar, élelmiszeripar (húskombinát)
• Bezseck: mezőgazdasági gépgyár (lenbetakarító és -feldolgozó gépek gyártása)
• Visnyij Volocsok: üveggyár, textilipar
• Osztaskov: bőripar; a város a Szeliger-tó környéki turizmus központja
• Udomlja: a Moszkvától 330 km-re, Szentpétervártól 400 km-re fekvő Udomlja-tó partján épült atomerőmű első két, egyenként 1000 megawattos blokkját 1985-ben, illetve 1987-ben helyezték üzembe. A tervezett harmadik és negyedik blokk építése 1986-tól több mint tíz évig szünetelt, végül 2005-ben az elkészült harmadik blokkot is üzembe helyezték. A negyedik blokk építése 2007-ben folytatódik, átadása 2011-ben várható.

Mezőgazdaság

A természeti adottságok, a gyenge minőségű podzol-, illetve tőzeges talajok nem kedveznek a mezőgazdaságnak, különösen nem a gabonatermesztésnek. A legfontosabb ágazat az állattenyésztés és a lentermesztés. A terület a rostlen termelésének központja, sokáig innen került ki az országban megtermelt len 30%-a. A gazdasági válság azonban ezt az ágazatot sem kímélte, 1996 és 2003 között a rostlen termelése harmadára esett vissza. 12 év alatt, 1990-2003 között a szarvasmarhaállomány is kb. hasonló arányban, a hústermelés pedig 60%-kal csökkent.

A legjelentősebb mezőgazdasági körzet a Volga menti Rzsev és Sztarica városok vidéke. A hagyományos ágazatok mellett fontos szerepe van a városellátó gazdálkodásnak (zöldség- és burgonya termesztése, tejtermelés és -feldolgozás), melynek kimondottan kedvez a főváros és agglomerációjának viszonylagos közelsége.

Közlekedés

A területen áthaladó két legfontosabb közlekedési folyosó a Tveren át északnyugat felé vezető Moszkva–Szentpétervár és Rzseven át a kelet-nyugati irányú Jaroszlavl–Pszkov–Riga-útvonal. A Tveri területen mindkét útvonalon lényegében párhuzamosan halad egymás mellett a vasút és az autóút. Rzsev forgalmas vasúti csomópont: innen indul északnyugat felé a két fővonalat összekötő szárnyvonal, valamint Brjanszk felé a déli ipari központokhoz, gabonatermő vidékekhez vezető vonal. Moszkva és Szentpétervár között létesült egy másik, „kerülő” vasútvonal is Kaljazin-Lesztovón keresztül, ez a keleti vidékekkel teremt összeköttetést.

Az itteni volgai kikötők közül legjelentősebb Tver kikötője, ahol Volga-tengerjáró hajók kikötésére is van lehetőség. A város nemzetközi repülőtere („Migalovo”) a legmodernebb gépek fogadására is képes, egy másik, kisebb repülőtere („Zmejevo”) a helyi légiközlekedés igényeit szolgálja.

Jegyzetek

Források

• A Tveri terület hivatalos honlapja (oroszul)
• A Tveri terület a Független Szociálpolitikai Intézet honlapján (oroszul) Archiválva 2007. május 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A természetvédelmi terület leírása (oroszul)
• A rzsevszki ütközetről (oroszul)
• Az udomljai atomerőmű honlapja