Udvardy Ignác Ödön
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Udvardy Ignác Ödön-et és életünk különböző területeire gyakorolt hatását. A Udvardy Ignác Ödön olyan téma, amely az elmúlt években sok ember érdeklődését felkeltette, mivel a helyzetek és összefüggések széles skáláját fedi le. A személyes szférában gyakorolt befolyásától a szakmai világban betöltött fontosságáig a Udvardy Ignác Ödön döntő szerepet játszik abban, ahogyan a társadalomban élünk és működünk. Ebben a cikkben különböző szempontokat és esettanulmányokat elemezünk a Udvardy Ignác Ödön-hez kapcsolódóan, hogy jobban megértsük annak relevanciáját, és azt, hogy hogyan befolyásolhatja napi rendszerességgel a döntéseinket és tevékenységeinket.
| Udvardi és básti Udvardy Ignác Ödön | |
| Született | 1877. május 8. Zalaegerszeg |
| Elhunyt | 1961. április 1. (83 évesen) Zalaegerszeg |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | festőművész, rajztanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Udvardi és básthi Udvardy Ignác, vagy Udvardy Ignác Ödön (Zalaegerszeg, 1877. május 8. – Zalaegerszeg, 1961. április 1.) festőművész, rajztanár.
Élete
Édesapja udvardi és básti Udvardy Ignác (1848–1920), zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolaigazgató, lapkiadó, édesanyja Horváth Franciska (1854–1925). Az anyai nagyszülei Horváth Pál nagykanizsai iskola igazgató és Faics Terézia (1815–1900) voltak. Első fokú unokatestvére udvardi és dr. básti Udvardy Jenő (1880–1941), magyar királyi kormányfőtanácsos, a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze, a legitimista Zala megyei Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének az alapító elnöke volt.
A nagykanizsai a piarista gimnáziumban érettségizett 1895-ben, majd 1896-tól 1901-ig az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában tanult. 1901-től rajztanárként működött a nagyváradi premontrei gimnáziumban. 1900-tól műveit a Műcsarnokban, majd Bukarestben és Kolozsváron is kiállította. 1919-ben a KMP tagja lett, a magyarországi Tanácsköztársaság alatt pedig a nagyváradi múzeum igazgatójaként tevékenykedett. 1920-ban román hatóságok a nagyváradi premontrei gimnáziumot bezárták és Udvardyt nyugdíjba küldték. 1922-ben tanulmányúton járt Németországban. 1924-től a nagybányai művésztelepen dolgozott és csak az 1940-es években tért haza, 1941-ben Budapestre, majd 1944-ben Zalaegerszegre költözött. A megyei tárlatok rendszeres szereplője volt. 1959-ben a Megyei Képzőművészeti Munkaközösség elnöke lett. Műveit 1990-ben emlékkiállításon mutatták be a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.
Műve
- A természetes díszítő eljárás (Budapest, 1910)
Művei közgyűjteményekben
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
- Megyei Képzőművészeti Múzeum, Nagybánya
Jegyzetek
- ↑ Zalai Közlöny. 71 évfolyam 98 szám, Nagykanizsa 1931, Május 1, péntek
- ↑ familysearch.org Udvardy Jenő gyászjelentése
- ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. Az Udvardy (udvardi és básthi) család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 239.o.
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Udvardy Ignác Ödön Göcseji Múzeum
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. On-line elérés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
