Uhrik Teodóra

Napjainkban a Uhrik Teodóra nagyon fontos kérdéssé vált a modern társadalomban. A technológia fejlődésével és a világ állandó változásaival a Uhrik Teodóra a mindennapi élet különböző területein vált aktuálissá. A politikától a populáris kultúráig, a gazdaságig és az oktatásig a Uhrik Teodóra jelentősen befolyásolta azt, ahogyan a minket körülvevő világgal érintkezünk. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Uhrik Teodóra jelentőségét és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását, elemezve a körülötte lévő különböző szempontokat és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Uhrik Teodóra
Született1943. augusztus 27. (80 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Házastársa1. Bálint András
2. Kamarás András
3. Lovas Pál
GyermekeiKamarás Iván
Foglalkozásatáncművész, balettpedagógus, egyetemi tanár
KitüntetéseiKossuth-díj (2002)

SablonWikidataSegítség

Uhrik Teodóra, névváltozata: Uhrik Dóra (Budapest, 1943. augusztus 27. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncművész, érdemes művész, balettpedagógus, egyetemi tanár, a Pécsi Nemzeti Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Fia Kamarás Iván Jászai Mari-díjas színész.

Életpályája

Szülei: Uhrik János és Szalai Mária voltak. Édesanyja 7 éves korában íratta be az Állami Balett Intézetbe, ahol 1961-ben végzett. Pécsre került, ahol a Pécsi Balett alapító tagja volt 1960-1989 között, 1967-1989 között magántáncosa volt. 1976-ban a Táncművészeti Főiskolán táncpedagógusként diplomázott. 1980-2000 között a Budapesti Kamaraszínház, a József Attila Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház, debreceni Csokonai Színház, zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és a Pécsi Nemzeti Színház zenés előadásaihoz készített koreográfiákat. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola tánctagozatán tanít 1978-tól, 1991-től pedig a táncművészeti tagozat vezetője. Az 1980-as évektől kezdve prózai darabokban is játszik. A Pécsi Tudományegyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézetének tanszékvezetője, közreműködésével indult el az egyetemen a modern táncpedagógus képzés 2001-ben. 2002 óta címzetes egyetemi tanár. 2002-2006 között a Budapesti Operettszínház, 2007-2008 között pedig a szegedi Kortárs Balett vendégművésze volt. 2004-ben jelent meg az alapfokú táncművészeti iskolák tanulóinak írt könyve Klasszikus balett képeskönyv címmel. 2022-től ismét szerepel a Pécsi Nemzeti Színházban.

2017. október 2-ától a Pécsi Balett ügyvezető igazgatójává nevezték ki.

Családja

Első férje Bálint András színművész volt. Második férje Kamarás András, akitől 1972-ben született fia: Kamarás Iván. Harmadik férje Lovas Pál, közös gyermekük: Anna, 1982-ben született.

Színpadi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 35; koreográfusként: 22.

Színészként

Koreográfusként

  • Gems: Piaf (1995)
  • Kander-Ebb: A görkorcsolyapálya (1995)
  • Grimm: Hamupipőke (1997)
  • Dés László: A dzsungel könyve (1997)
  • Januszewska: A gyáva kistigris (1998)
  • Loewe: My Fair Lady (1998)
  • Papp Zoltán: Pinokkió (1999)
  • Giuseppe Verdi: Rigoletto (2000)
  • Balázs Béla: A kékszakállú vára (2002)
  • Verdi: Traviata (2007)

Rendezései

  • Riederauer Richárd: Hófehérke és a hét törpe

Filmek

Könyve

Díjai, kitüntetései

Jegyzetek

  1. Interjú Uhrik Dórával. . (Hozzáférés: 2018. november 10.)
  2. Magyar tudomány.hu. . (Hozzáférés: 2011. július 28.)
  3. Társulat | Pécsi Nemzeti Színház (magyar nyelven). www.pnsz.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
  4. https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/egy-folyamatosan-megujulo-gyonyoru-tanc-az-egesz-elete-1140777/[halott link]
  5. 2013. március 2-i lekérdezés
  6. Nimmerfroh, Ferenc (2022. szeptember 5.). „Uhrik Teodóra lett Pécs díszpolgára, meglepetésdalt is kapott”. Pécsi hírek, Pécs XIX (27), 2-3. o, Kiadó: Pécsi Kommunikációs Központ Kft.. ISSN 1787-5560.  

Források

További információk