Ulm
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ulm témáját, elemezve annak eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és a mai relevanciáját. A Ulm már évek óta érdekelt, és jelentősége az idők során változott. Történelmi kutatások és jelenlegi elemzések kombinációján keresztül megvizsgáljuk, hogy a Ulm hogyan befolyásolta az élet különböző területeit, és mennyire releváns ma is. Ezenkívül foglalkozunk a Ulm körül létező különféle nézőpontokkal és véleményekkel, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító jövőképet nyújtsunk a témában. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és felfedező útra a Ulm-ről!
| Ulm | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Kerület | Tübingen | ||
| Járás | Tübingen (1949. május 23. – ) | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 1164 | ||
| Polgármester | Gunter Czisch (de) (CDU) | ||
| Irányítószám | 35001–35043 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | UL | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 128 928 fő (2022. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 1050 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 650 m | ||
| Terület | 118 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 23′ 54″, k. h. 9° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 54″, k. h. 9° 59′ 30″ | |||
 Ulm
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
| Ulm weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ulm témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Fekvése
A Sváb-Alb délkeleti peremén, Bajorország határán fekszik, a Duna partján. 120 ezer lakójával Németország egyik legkisebb nagyvárosának számít. A Duna jobb oldalán fekszik Ulm ikervárosa, Neu-Ulm, amellyel együtt mintegy 170 ezer lakója van.
Éghajlata
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 15,4 | 18,0 | 22,0 | 25,4 | 29,6 | 33,7 | 35,4 | 35,3 | 29,4 | 24,9 | 19,6 | 14,6 | 35,4 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,9 | 3,8 | 8,9 | 13,7 | 18,2 | 21,4 | 23,3 | 23,2 | 18,2 | 12,5 | 6,1 | 2,3 | 12,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −3,0 | −2,8 | 0,6 | 4,1 | 8,2 | 11,4 | 13,2 | 12,9 | 9,2 | 5,3 | 1,0 | −2,2 | 4,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −20,1 | −16,7 | −12,5 | −8,2 | −2,8 | 2,9 | 4,6 | 5,2 | −0,5 | −3,0 | −9,4 | −18,2 | −20,1 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 43 | 35 | 48 | 46 | 81 | 83 | 89 | 85 | 58 | 58 | 51 | 58 | 733 |
| Havi napsütéses órák száma | 55 | 84 | 135 | 176 | 209 | 221 | 234 | 219 | 151 | 94 | 47 | 44 | 1668 |
| Forrás: World Meteorological Organization | |||||||||||||
Története
A város területe már az újkőkorszakban is lakott volt. Alemann település létét a főpályaudvar közelében feltárt nagy temető is bizonyítja. Ulm első említése 854-ből származik, Ulmot ekkor „Karoling palotá”-nak nevezték. A Salierek 1024-1125 közötti és a Stauferek 1138-1268 közötti uralkodása alatt sok, a sváb hercegség és a német birodalom történetét befolyásoló döntés született. Barbarossa Frigyes emelte városi rangra 1164-ben.
1347-től Ulm városát patríciusok és céhek kormányozták. Alkotmányát, mely egyike a legrégibb írásos városalkotmányoknak, 1397-ben a „Nagy eskülevél”-ben szabályozták. Július utolsó hétfőjén máig ennek az eseménynek az emlékét ünneplik meg Eskü hétfője néven. A várost messze földön ismerték mesterdalnokairól; ezek iskolája és egylete egészen 1839-ig működött.
Az ulmi nagytemplom alapkövét 1377-ben rakták le, az épületet a város nagysága és gazdagsága szimbólumának szánták. A székesegyház építésében neves művészek vettek részt, akik a késő gótika egy sváb fajtáját, az „ulmi művészet”-et hozták létre. A székesegyház német építőmesterein (a Parler család három tagja, Ulrich és Matthäus Ensingen, Matthäus Böblinger, Burkhart Engelberg) kívül megemlíthető még az 1425-1491 között élt Hans Multscher szobrász és fametsző és az 1480-1518 között élő Bartolomäus Zeitblom festő mint a kor Ulmban alkotó nagy művészei. A 15. és 16. század volt Ulm egyik aranykora, a városban előállított kiváló minőségű textilek gazdaggá tették a települést, és ez a helyi művészeti életet is fellendítette. A város területe földvásárlások által majd négyszeresére nőtt, végül Németország második legnagyobb birodalmi városává fejlődött. 1530-ban Ulm is elkötelezte magát a reformáció mellett. Ekkor sok templomot és kápolnát is lebontottak.
A 17-18. században Ulm mint fontos erődítmény sokat szenvedett az állandó háborús események során, különösen a harmincéves háborúban és a spanyol örökösödési háborúban. A 17. századtól Ulm vált a legtöbb sváb kivándorló központi gyülekezőhelyévé, akik a Habsburg Birodalom délkelet-európai és az Orosz Birodalom dél-oroszországi, újonnan meghódított területeire indultak. Az első, 17–18. századi kivándorlási hullám fő célpontjai a Magyar Királyság törököktől visszafoglalt területei voltak, ekkor alakultak ki a dunai sváb és magyarországi német népcsoportok.
1803-ban teljes eladósodása miatt elvesztette a „szabad birodalmi város” kiváltságokat. I. Napóleon az ulmi csatában legyőzte az osztrák csapatokat 1805-ben. A napóleoni háborúk után 1810-ben, miután a város átpártolt a Württemberg hercegséghez, lebontották a régi városkapukat is, és csak 1842-1867 között építettek új erődítményeket.
A lakosság száma a második világháború előtti években elérte a 100 ezret. A háború folyamán a bombázások elpusztították a városközpont 80%-át. 1944. október 18-án itt tartották Erwin Rommel állami temetési ünnepségét. Az újjáépítés folyamán igyekeztek a belváros történelmi képét megtartani.
.jpg)
Önkormányzat és közigazgatás
Polgármesterek listája
- 1819–1844: Christoph Leonhard Wohlbach
- 1845–1863: Julius Schuster
- 1863–1890: Karl Heim
- 1891–1919: Heinrich Wagner
- 1919–1933: Dr. Emil Schwamberger
- 1933–1945: Friedrich Foerster
- 1945 (április–május): Hermann Frank
- 1945 (május–június): Karl Eychmüller
- 1945–1948: Robert Scholl
- 1948–1972: Prof. Dr. Theodor Pfizer
- 1972–1984: Dr. Hans Lorenser
- 1984–1992: Ernst Ludwig
- 1992–2016: Ivo Gönner
- 2016-tól : Gunter Czisch
Népesség
| Lakosok száma | 14 225 | 97 721 | 98 499 | 100 671 | 103 494 | 115 123 | 118 347 | 121 434 | 120 714 | 128 928 |
| 1808 | 1967 | 1974 | 1980 | 1987 | 1994 | 2001 | 2007 | 2014 | 2022 |
Gazdaság
- DaimlerChrysler Daimler Chrysler Research Center
- Daimler-Benz Aerospace
- Evobus GmbH
- Ratiopharm
- Nokia Product Creation Center
- Siemens AG
- Atmel
- Intel
- AEG
- Iveco Magirus
- Gardena (gardening tools)
- EADS
- Wieland-Werke AG
- Müller
- Airbus Defence and Space
Közlekedés
Ulm közelében találkozik az észak–déli A7-es és a nyugat–keleti A8-as autópálya.
Főpályaudvarát, Ulm Hauptbahnhofot érinti többek között a Magistrale for Europe részét képező Filstalbahn (Filstalbahn) és Ulm–Augsburg-vasútvonal. Építés alatt áll a Wendlingen–Ulm nagysebességű vasútvonal.
A várost érinti az EuroVelo 6: Atlantic – Black Sea és a vele együtt haladó Duna menti kerékpárút.
Kultúra
Média
Újságok:
- Südwest Presse
- Neu-Ulmer Zeitung
- Schwäbische Zeitung
Rádióadók:
- SWR
- Radio 7
- Donau 3 FM
- Radio freeFM
Televíziók:
- Regio TV Schwaben
Nevezetességei
Az Ulmi nagytemplom tornya 161,53 m magasságával a világ legmagasabb templomtornya; 1890-től 11 évig a világ legmagasabb épületének számított. Mellette puritán szépségű, építése idején többek által kritizált, ultramodern városháza áll. A városban található az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyér Múzeum.
Nevezetes személyek
- Itt élt Johannes Kepler (1571–1630) csillagász
- Itt élt Martin Zeiller (1589-1661) protestáns német topográfus, barokk polihisztor
- Itt született Thomas Abbt (1738–1766) író
- Itt született Johann Martin Miller (1750–1814) teológus, költő
- Itt született Fjodor Andrejevics Rau (1868—1957) orosz-szovjet gyógypedagógus
- Itt született Albert Einstein (1879–1955) Nobel-díjas fizikus
- Itt éltek Hans Scholl (1918–1943) és Sophie Scholl (1921–1943) ellenállók
- Itt született Uli Hoeneß (1952) labdarúgó, klubelnök
A város közelében született Erwin Rommel és Claus Schenk von Stauffenberg.
Jegyzetek
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ World Meteorological Organization Climate Normals for 1991–2020. World Meteorological Organization Climatological Standard Normals (1991–2020). National Oceanic and Atmospheric Administration. . (Hozzáférés: 2023. október 13.)
- ↑ George Gamow: A fizika története, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965 p. 180.
- ↑ A Pallas Nagy Lexikona: Mesterdalnokok
 | Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Öpfingen · Oberdischingen · Erbach an der Donau · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Höchstädt an der Donau · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Neustadt an der Donau · Kelheim · Regensburg · Straubing · Bogen · Deggendorf · Osterhofen · Vilshofen · Passau |
|---|---|
 | Linz · Mauthausen · Enns · Grein · Ybbs · Melk · Dürnstein · Krems · Tulln · Korneuburg · Klosterneuburg · Bécs · Schwechat · Hainburg |
 | |
 | Győr · Ács · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Tát · Esztergom · Szob · Nagymaros · Visegrád · Vác · Göd · Dunakeszi · Szentendre · Budakalász · Budapest · Dunaharaszti · Szigetszentmiklós · Szigethalom · Tököl · Dunavarsány · Ráckeve · Érd · Százhalombatta · Dunaújváros · Dunaföldvár · Paks · Kalocsa · Hajós · Bátaszék · Baja · Mohács |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
