A mai világban a Ungvárnémeti Tóth László olyan kérdés, amely nagy jelentőségűvé vált a társadalomban, és jelentős hatással van a mindennapi élet különböző aspektusaira. Megjelenése óta a Ungvárnémeti Tóth László egyre nagyobb érdeklődést váltott ki, és heves vitákat váltott ki különböző területeken, és ma a vita kulcsfontosságú témájává vált. A Ungvárnémeti Tóth László és a világra gyakorolt hatásának jobb megértése érdekében elengedhetetlen annak különböző dimenzióinak elemzése, és az e tekintetben létező többféle perspektíva feltárása. Ezért ebben a cikkben elmélyülünk a Ungvárnémeti Tóth László világában, megvizsgálva annak eredetét, fejlődését és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Ungvárnémeti Tóth László | |
Született | 1788. február 17. Kistokaj |
Elhunyt | 1820. augusztus 31. (32 évesen) Bécs |
Állampolgársága | osztrák |
Foglalkozása | költő |
Halál oka | kolera |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ungvárnémeti Tóth László (Kistokaj, 1788. február 17. – Bécs, 1820. augusztus 31.) magyar költő.
Született 1788. február 17-én Kistokajon (Borsod megye), ahol atyja református lelkész volt. Tanulmányait Miskolcon kezdte; azután Sárospatakon teológiát hallgatott, 1810-ben pedig növendékeivel Eperjesre ment német nyelvet tanulni. Itt ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, ki őt barátságára méltatta.
1814-ben a pesti egyetemre ment, hol orvostudományt tanult; de szabad óráit ezentúl is a költészetnek szentelte s műveit készítette nyomtatás alá. Itthon azonban erős polemiába keveredett sárospataki megtámadóival. (L. Terhes Sámuel).
1816-ban Budán katolikus hitre tért és 1818-ban Bécsbe ment orvosi tanulmányait bevégezni, de mielőtt célját elérhette volna, az orvossá avatása előtt 1820. augusztus 31-én meghalt, valószínűleg kolerában.
Költeményeiből többet közölt az akkor megjelenő időszaki hírlapokban és évkönyvekben: Magyar Kurir (1819. I. 20. sz.), Szépliteraturai Ajándék (1821.), Zsebkönyv (1821-22.) stb.
Lásd még: A felvilágosodás korának magyar irodalma
A rövid életű költő személye két évszázadig úgyszólván feledésbe merült, újrafelfedezője Weöres Sándor volt. Ezután művészeti alkotások megihletője lett. Ezek közül a legismertebb Weöres Sándor Psyché című verses regénye. Ennek feldolgozása Bódy Gábor 1980-ban készült filmje (Nárcisz és Psyché).