Uránia

A mai világban a Uránia olyan témát képvisel, amely nagy jelentőséggel bír és a lakosság széles körét érdekli. A Uránia megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásának köszönhetően. A földrajzi és kulturális határokon túlmutató hatókörrel a Uránia a vélemények, ismeretek és nézőpontok cseréjének konvergenciapontjává vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Uránia-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, időbeli alakulását és a jelenben betöltött hatását. Ugyanakkor megvizsgáljuk a Uránia jövőbeli következményeit egy folyamatosan változó világban.

Uránia
Házastársa
Gyermekei
SzüleiMnémoszüné
Zeusz
A Wikimédia Commons tartalmaz Uránia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Uránia

Uránia (a mennyei) egyike a kilenc múzsának, Zeusz és Mnémoszüné lánya, a csillagokba írt tudományok – az asztronómia és az asztrológia patrónája. Alakját földgömbbel és mutatópálcával ábrázolták.

Egyes források szerint Apollóntól született gyermekei Hümenaiosz a házasságkötés istene, és Linosz, a dalnok, akit apja egy versengés közben véletlenül vagy féltékenységből megölt. Nevéből maradt ránk a görög ailinosz „jajszó”. Hümenaiosz is fiatalon meghalt, saját esküvőjén érte utol a halál. Erre utal Pindarosz egy töredéke: „a három halhatatlan múzsa siratja halandó fiait, az egyik Linoszt, az énekest, fájdalmas jajszóval, a másik Hümenaioszt, akit alighogy nászágyához ért, elragadott a sors istennője, a Moira, a harmadik Ialemoszt, akinek erejét fiatalon sorvasztotta el a betegség…” (A görög mitológiában két Linosz alakot találunk, a másik Kalliopé és Apollón fia).

Uránia volt a neve az egyik nimfának is, aki Ókeanosz és Thetisz lánya volt.

Európa-szerte, így Budapesten, Bécsben, Berlinben, Zürichben, Antwerpenben, obszervatóriumok, csillagvizsgálók viselik Uránia nevét. A svédországi Hven szigeten állt Tycho Brahe Uraniborg nevű kastély-obszervatóriuma.

Hivatkozások

  1. Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia. . (Hozzáférés: 2006. szeptember 22.)

Források

További információk

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap