Uránszurokérc
A mai világban a Uránszurokérc soha nem látott jelentőséget kapott. Akár személyes, akár szakmai, társadalmi vagy politikai szinten, a Uránszurokérc alapvető szerepet játszik mindennapi életünkben. A történelem során a Uránszurokérc tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt, de soha korábban nem foglalt el olyan előkelő helyet a társadalomban, mint manapság. A kezdetektől napjainkig a Uránszurokérc fejlődött, és alkalmazkodott azokhoz a változásokhoz és kihívásokhoz, amelyekkel az idők során szembesült. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Uránszurokérc hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira, és azt, hogy hogyan befolyásolta a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Uránszurokérc | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uránszurokérc témájú médiaállományokat. |
Uránszurokérc más néven az uraninit ásvány, az urán-dioxid (UO2) és az urán-trioxid (UO3) 1:2 arányú sztöchiometrikus keveréke, képletét meg szokták adni U3O8 alakban is. Az uránszurokérc szennyezett más anyagokkal is. Az uránszurokérc másodlagos kőzetként az uraninit (ásvány) bomlásával keletkezik, de a kettő között lényeges különbség nincs. Az urán egyik legrégibb lelőhelye a csehországi Joachimsthal. Az uránszurokérc gyakran tórium-dioxiddal (ThO2) szennyezett. Ennek magyarázata, hogy a ThO2 az urán-dioxiddal izomorf, kristályszerkezetük, felépítésük, morfológiájuk hasonló. Az uraninit szabályos (köbös) rendszerben kristályosodik, az anyakőzetben erek formájában fordul elő, illetve gömbszerű felülettel. Igen ritkán oktogonálisan illetve kockák formájában kristályosodik. Fekete színe van, szurokszerű fénye. Keménysége 5,5, sűrűsége 7,5-9,7 g.cm-3. Elsősorban ércekkel együtt található meg kísérő ásványként. Fő előfordulási helyei az uránszurokérccel együtt: Kongó – Kinshasa és Kasolo környéke, Kanada (Nagy-Medve tó), Norvégia déli része, Oroszország (Karélia), Kirgizisztán, Japán, Csehország (Jáchymov, Příbram), Nigéria, Kenya, Szomália, Dél-afrikai Köztársaság és másutt. Igen jelentékeny lelőhelye van Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán határvidékén, egyes becslések szerint a világ uránmennyiségének csaknem 15%-a, ez azonban nagyrészt kihasználatlan. Magyarországon kis mértékben fordul elő Pécs környékén. Az uránszurokérc fő szennyezője a tórium-dioxid (ThO2), mellette az ólom-oxid (PbO), de kis mennyiségben tartalmazhat rádiumot (Ra), tóriumot (Th), cériumot (Ce), lantánt (La) és erbiumot (Er).