Uzsoki Utcai Kórház

Uzsoki Utcai Kórház
Az Uzsoki utcai főépület (2011)
Egyéb nevek	Weil Emil Kórház (1967–1991) Weil Emil Fővárosi Területi Vezető Kórháza Weil Emil Kórház és Rendelőintézet Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórháza Uzsoki utcai kórház (1991-2023)
Mottó	Non nocere
Alapítva	1928
Típus	kórház
Tevékenység	gyógyítás, oktatás
Cím	főbejáratok: 1145 Budapest, Uzsoki utca 29-41. és Róna utca 196-212. Rehabilitációs intézet: Hungária körút 167-169. Tüdőszűrőállomás és Tüdő- ill. Onkológiai gondozó: Amerikai út 50.
Tagság	Magyar Kórházszövetség
főigazgató	Ficzere Andrea
Elhelyezkedése
Uzsoki Utcai Kórház Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 19° 06′ 07″47.518703, 19.10203247.518703°N 19.102032°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 19° 06′ 07″47.518703, 19.10203247.518703°N 19.102032°E
Az Uzsoki Utcai Kórház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Uzsoki Utcai Kórház témájú médiaállományokat.

A Budapesti Uzsoki Utcai Kórház a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának gyakorló kórháza Zuglóban.

Története

Az Uzsoki utca (akkori nevén Jókai utca) 29. szám alatti telken 1901-ben Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervei szerint épült 14 000 m² alapterületű szecessziós téglaépület izraelita leányárvaháznak adott otthont. Ennek a helyén nyílt meg 1927. április 28-án az Országos Munkásbiztosító Pénztár Központi Kórháza. Első igazgatója 1929-ig dr. Lévai József sebész főorvos, udvari tanácsos volt.

Itt alakult meg 1928-ban 50 ággyal az első baleseti sebészeti osztály dr. Hedri Endre, az első bajmegállapító osztály dr. Csépai Károly, majd 1932-ben az első rádiumos osztály, dr. Kisfaludy Pál vezetésével. A kórház 1930-ban már 520 ággyal működött, amikor dr. Tasnády-Székely Béla nőgyógyász főorvos lett az igazgató. A kor színvonalának megfelelő fejlesztést végzett a sürgős megnyitásból adódó hiányosságok felszámolására. A műtőkbe nagy teljesítményű autoklávokat, olajpumpás műtőasztalokat szerzett be, a kéziműszer-készletet kiegészítette, és kisebb kórtermeket alakíttatott ki. 1932-ben Onkoradiológiai Szakambulanciát hoztak létre 14 ággyal. Az Intézet ezután már nagy műtéteket is vállalhatott. Az önálló Baleseti Kórház 1940-es megnyitásakor az Uzsokiból a Traumatológiai Osztályt áthelyezték a Fiumei úti blokkba.

A második világháború alatt a kórházakat állami irányítás alá helyezték. Budapest ostroma során az Uzsoki Kórházat szovjet katonák ápolására vették igénybe, s a kerület polgári betegeit a Telepes utcai iskola épületében kialakított, 40 ágyas szükségkórházban gyógyították. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a betegsegélyező pénztárak önkormányzati jogát helyreállította, s a gyors helyreállítás dr. Ambrus Pál, majd dr. Halász István főorvosok igazgatása alatt megindult. 1948-tól 1957-ig dr. Farkas Károly patológus főorvos vezette a kórházat. A költségvetési gazdálkodásra történő áttérés a fejlődést lelassította. Az államosítás a felekezeti intézményeket is érintette, így az Amerikai út 55. sz. alatti Zsidó Szeretetkórház 125 ágyas Tüdőgyógyászatát az Uzsokihoz csatolták. 1957-ben dr. Szántó Sándor tüdőgyógyász főorvost nevezték ki igazgatóvá. Az épület belső felújítása, a műszerpark bővítése, onkológiai sugárforrás beszerzése, új Központi Labor kialakítása, s emeletráépítéssel a főépület kapacitás növelése, a Mexikói út 67. sz. alatt Ortopédia és Utókezelő létesítése (a Nyomorék Gyermekek Intézete épületében) bizonyították az intézményvezetés sikerét. A fejlődést az Ideggyógyászati Osztály, Szemészeti Ambulancia, Intenzívterápiás Osztály kialakítása jellemzi. 1967–91 között a kórház dr. Weil Emil nevét viselte. 124 ággyal belgyógyászati pavilont építettek, s az intézmény Ortopédia traumatológiai profillal bővült. Szántó doktor 1975-ös nyugalomba vonulása után, 1976–77-ben dr. Sinkovits Mátyás volt szakrendelő-vezető nyert igazgatói kinevezést. A fekvő- és járóbeteg-ellátás vezetésének egyesítése 1977. január 1-jével lépett életbe. A Szakrendelő vezetését dr. Schindler Jenő, az üzemorvosi vezetést dr. Koffler Sándor főigazgató-helyettesek látták el. 1977-től 1982-ig – dr. Vidosfalvy Magda igazgatása alatt – a sebészeti osztályokat egyesítették, az érsebészeti tevékenység is beindult. Az Intenzív Osztály bővítése, az Onkológiai Ambulancia építése, a sugárkezeléshez szükséges új kobaltágyú telepítése jelentős előrelépést jelentett. A Hungária körút 167. sz. alatti Chevra Kadisa Aggok Menházából 40 ágy utókezelőként a kórházhoz került. 1982–1990 között dr. Szendrényi János főorvos volt az igazgató. Megtörtént a sebészeti, gégészeti, nőgyógyászati, urológiai műtők korszerűsítése, endoszkópos labor, dializáló-állomás, gyermekortopédia, nívós szemészeti ambulancia, mammográfiai vizsgáló létesült. A kétemeletes Onkoradiológiai hotel és a kezelő megépítése nagyot lenditett a daganatos betegek ellátása terén. A Hungária krt. 177. sz. alatti kétemeletes épületben Krónikus Belgyógyászati Rehabilitációs Osztályok nyíltak. Elkészült az Örs vezér terei Szakrendelő. Sterilizálóautomaták, vegyi- és hematológiai automaták beszerzése, és az ultrahang-diagnosztika bővítése az orvostechnika fejlődését fémjelezte.

A rendszerváltás után, 1990-ben dr. Szegedy László ideggyógyász főorvos választás útján kerülhetett az igazgatói székbe, aki emellett tovább vezette a Neurológiai Osztályt. Az intézmény fejlődését az Izotópdiagnosztikai Osztály, az Angiográfiás Labor, a Központi Sterilizáló Állomás és a sugárforrások korszerűsítése, ún. „after loading” működtetése jellemezte. A Sebészeti-Érsebészeti Osztályon bevezették az endoszkópos műtéteket.

A kialakult zsúfoltság megoldására a Fővárosi Önkormányzat megszavazta a kórház teljeskörű rekonstrukcióját. A rekonstrukció I. ütemében 1997-2001 között megépítésre került a Róna utca Korong utca sarkán lévő új épülettömb. Ennek átadására 2001. november 16-án ünnepélyes keretek között került sor. A rekonstrukció II. ütemében 2008-2011 között teljeskörű felújításra került az intézmény régi főépülete (Uzsoki utca felől). Ennek ünnepélyes átadására 2011. március 1-én került sor. Az intézmény rekonstrukciója az Európai Unió és a magyar állam támogatásával valósult meg. Dr. Szegedy nyugdíjba vonulása után dr. Golub Iván belgyógyász osztályvezető főorvos, a Kórházszövetség későbbi elnöke lett az intézmény vezetője. Kálmánné Juhász Ilona gazdasági igazgató, dr. Varga József orvos-igazgató, Horváthné Zsedényi Mária ápolási igazgató erős intézményi támogatottsággal kerültek új posztjukra. Dr. Bottyán Erik helyettes orvos-igazgató az intézmény minőségügyi rendszere kiépítését is irányította. Dr. Golub 2012. december 1-jén nyugalomba vonult, az intézmény főigazgatói posztját azóta dr. Ficzere Andrea tölti be.

Felépítése

A kórház napjainkban 17 gyógyító, négy diagnosztikus osztállyal és több részleggel, három telephelyen működik:

• Az Uzsoki utcai főépületben a szemészeti, sebészeti, nőgyógyászati-szülészeti, fül-orr-gégészeti, ortopédiai-traumatológiai, urológiai, ideggyógyászati, az I. és III. belgyógyászati, radiológiai, patológiai és izotópdiagnosztikai osztályok.
• Ugyanott, ám külön épületekben működnek az onkoradiológiai, II. belgyógyászati, tüdőgyógyászati osztályok és a központi laboratórium
• A Hungária körút 167-169. szám alatt az I. és II. Belgyógyászati-rehabilitációs osztályok és a Krónikus-belgyógyászati osztály
• A Tüdőgondozó és Tüdőszűrő Állomás, valamint az Onkológiai Gondozó az Amerikai út 50. szám alatt

Jegyzetek

Források

• Magyar katolikus lexikon
• Zugló lexikon. herminamező Polgári Köre, 2009. 199. o.
• az intézmény honlapja
• Budapest lexikon 2. kötet, 379. o.
• Uzsoki kórház honlapja
• Budapest Főváros Önkormányzatának hivatalos honlapja
• Építészfórum honlapja

További információk

• Kórházigazgatók a nol.hu-n

Kapcsolódó szócikkek

• Hangody László