Ma a Vékény-ről fogunk beszélni. Ez egy olyan téma, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki, és kétségtelenül jelentős hatással van életünkre. A Vékény olyan dolog, amelyhez valamilyen módon mindannyian kapcsolódhatunk, mivel mindennapi életünk különböző területein jelen van. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Vékény különböző aspektusait, elemezve jelentőségét, társadalomra gyakorolt hatását és mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Ezen kívül kitérünk néhány nézőpontra és szakértői véleményre a témában, hogy teljesebb és tájékozottabb képet adjunk a Vékény-ről. Készüljön fel egy lenyűgöző felfedezőútra!
Vékény | |||
harangláb | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Komlói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Endrődi Tibor (független) | ||
Irányítószám | 7333 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 133 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 15,06 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,36 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′ 00″, k. h. 18° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 00″, k. h. 18° 21′ 00″ | |||
Vékény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vékény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vékény község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Baranya vármegyében, Komlótól északkeletre, Szászvár és Kárász közt fekvő település. A környező városok, nagyobb települések közül Pécs, Komló és Szászvár felől is a 6541-es úton érhető el.
Vékény és környéke már az őskorban lakott hely volt, később a rómaiak is megtelepedtek itt. Ezt támasztja alá a környéken talált sok kőkori és római korból származó lelet, épületmaradvány is.
A honfoglalás szlávokat talált itt, akik később beolvadtak a magyarságba. Emléküket a falu fennmaradt dűlőnevei máig őrzik: Ilyen a Szászvár és Vékény határán húzódó Szapuka és Szalósa dűlő. A Vaszar-fé név pedig valószínűleg a szlovén vozar foglalkozásnévből ered, melynek jelentése szekeres, fuvaros.
A falu az államalapítás korában, I. István király idején királyi birtok volt. Lakói famunkások voltak.
Vékényt II. András király Bertalan pécsi püspöknek adományozta.
A település nevét az oklevelek 1455-ben Welken néven említették, nevét a Velek személynévből származtatják.
A török időkben a falu a szomszédos és környékbeli településekkel együtt elpusztult, azonban később újranépesült.
A 20. századig a falu határában barna- és feketeszenet is bányásztak, a bányászat nyomai a környékbeli erdőkben máig láthatók.
A falu melletti dombokon szőlőművelés folyik, hangulatos, a 19. század közepén épült pincesora érdekességnek számít, valamint máig működő vízimalma is.
A falu környéki erdőkben szelídgesztenyés és a kora tavasz jellegzetes hírnöke a téltemető is nagy számban található a környéken.
A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 136 | 141 | 139 | 131 | 112 | 131 | 133 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 1,5% németnek mondta magát (14,1% nem niylatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 0,7%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 10,4% (25,2% nem nyilatkozott).