Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom

Ebben a cikkben a Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom-et fogjuk megvizsgálni, egy olyan témát, amely az elmúlt években sok ember érdeklődését felkeltette. A Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom egy lenyűgöző téma, amely nagy vitákat váltott ki különböző területeken, a tudománytól a populáris kultúráig. Ebben a cikkben a Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Ezenkívül a Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom-ről különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk elemezni, azzal a céllal, hogy teljes és objektív képet adjunk erről a témáról. Kétségtelen, hogy a Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom egy lenyűgöző téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és biztosak vagyunk benne, hogy ez a cikk minden olvasó számára nagyon érdekes lesz.

 Ez az apátság a Világörökség része 
Vézelay-i Szent Magdolna apátság
A vézelay-i apátsági templom
A vézelay-i apátsági templom
TelepülésVézelay
Ország Franciaország
Valláskatolicizmus
EgyházmegyeSensi főegyházmegye
NévadóMária Magdolna
Építési adatok
Stílusromán építészet
Építés befejezése9. század
Alapadatok
Hosszúság62,5 m
Magasság
  • 23,5
  • 35
  • 38
m
Szélesség23,25 m
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító84
TípusKulturális világörökségi helyszínekKulturális helyszín
KritériumokI, VI
Felvétel éve1979
Elhelyezkedése
Vézelay-i Szent Magdolna apátság (Franciaország)
Vézelay-i Szent Magdolna apátság
Vézelay-i Szent Magdolna apátság
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 47° 27′ 59″, k. h. 3° 44′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 59″, k. h. 3° 44′ 54″
A Vézelay-i Szent Magdolna apátság hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Vézelay-i Szent Magdolna apátság témájú médiaállományokat.

A vézelay-i apátság (más néven Szent Magdolna-bazilika) Benedek-rendi apátság Vézelay-ban (ejtsd: vezöle), Franciaországban, Burgundia Yonne megyéjében. A templom és a domb 1979 óta a világörökség része.

Történet

A bazilika főhajója

A vézelayi benedekrendi apátságot a 9. században alapították. 1050 körül a szerzetesek azt állították, hogy ők őrzik Mária Magdolna ereklyéit, amelyeket a Szentföldről hozott magával a 9. századi alapító Badilo. Vézelay az egyik kiindulópontja volt a spanyolországi Santiago de Compostelába irányuló francia zarándoklatoknak.

A zarándokok számának növekedése miatt 1104. április 21-én új apátságot kezdtek építeni, de az építkezés költségeinek növekedésével annyira meg kellett emelni az adókat, hogy a parasztok fellázadtak és megölték az apátot.

Itt imádkozott Clairvaux-i Szent Bernát a második keresztes hadjárat sikeréért 1146 húsvétján VII. Lajos francia király előtt. I. Richárd angol király és II. Fülöp francia király itt találkoztak 1190-ben és három hónapot töltöttek az apátságban, mielőtt elindultak volna a harmadik keresztes hadjáratba. A száműzött Thomas Becket Vézelay-t választotta 1166-ban, hogy kihirdesse II. Henrik angol király legfőbb híveinek kiközösítését és kiközösítéssel fenyegesse meg magát a királyt is.

A főhajó 1165-ben leégett, akkor építették újjá jelenlegi formájában.

Vézelay hanyatlása egybeesett azzal a hírrel, hogy 1279-ben megtalálták Mária Magdolna testét Saint-Maximin-la-Sainte-Baume-ban. Ezt a helyet az Anjou-házból származó II. Károly nápolyi király patronálta, és Domonkos-rendi konventet építtetett. A Domonkos-rendi szerzetesek hamarosan híresztelni kezdték az ereklye csodatételeit.

A francia forradalom után Vézelay-t az összeomlás veszélye fenyegette. 1834-ben az újonnan kinevezett műemlékvédelmi felügyelő, Prosper Mérimée felhívta erre a figyelmet, és a fiatal építészt, Eugène Viollet-le-Duc-ot bízták meg, hogy felügyelje az átfogó restaurálást 1840 és 1861 között.

Források