Ebben a cikkben a Vót nyelv lenyűgöző életét és örökségét tárjuk fel, amelynek hatása határokon és generációkon átível. A szerény kezdetektől a szakterületének vezető alakjává való megalakulásáig a Vót nyelv kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Ezeken az oldalakon keresztül felfedezhetjük pályafutásának legjelentősebb mérföldköveit, legjelentősebb eredményeit és a társadalomra gyakorolt hatását. Tanúságtételeken, elemzéseken és elmélkedéseken keresztül elmerülünk a Vót nyelv életében és munkásságában, felismerve jelentőségét, és megünnepelve az emberiséghez nyújtott felbecsülhetetlen értékű hozzájárulását.
Vót nyelv vaďďa ceeli | |
Beszélik | Oroszország |
Terület | Leningrádi terület |
Beszélők száma | 21 (2020) fő |
Nyelvcsalád | Uráli nyelvcsalád Finnugor nyelvek Finn-permi nyelvek Finn-volgai nyelvek Balti finn nyelvek Vót nyelv |
Írásrendszer | latin írás |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | - |
Nyelvkódok | |
ISO 639-3 | vot |
A Wikimédia Commons tartalmaz vaďďa ceeli témájú médiaállományokat. |
A vót nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágának kihalás szélén álló tagja. Legközelebbi nyelvrokona az izsór nyelv, aminek egy korábban izolálódott nyelvjárása. Míg 1848-ban kb. 5 ezer volt a vótok száma, a lélekszámuk száz alá csökkent. 2005. december 24-i számában a The Economist azt írta, hogy már csak körülbelül 20 beszélője maradt. 1989-ben 62-en beszélték a nyelvet; a legfiatalabb 1930-ban született.
Számuk régebben tekintélyesebb lehetett, de a történelem folyamán egy részük Észtországba, más részük Lettországba került, s ott beolvadtak. A második világháború előtt még mintegy ötszázan beszélték a vótot a Finn-öböl déli partvidékén, de a háború szétszórta őket.
Számuk Oroszországban, a 2020-as népszámlálás szerint 21 fő. Főleg a Szentpétervári Területen élnek.