A mai világban a Vadász János (filmrendező) egyre fontosabb téma a különböző területeken. Legyen szó személyes, szakmai, tudományos vagy politikai szféráról, a Vadász János (filmrendező) nagy hatást váltott ki, és vitát és reflexiót váltott ki a szakértők és általában a társadalom körében. Hatása a kultúrától a technológiáig terjed, beleértve a gazdaságot és a környezetet is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Vadász János (filmrendező) hogyan alakította át és változtatja tovább a világot, amelyben élünk, valamint rövid és hosszú távú következményeit.
Vadász János | |
Született | 1903. október 3. Debrecen |
Elhunyt | 1977. március 16. (73 évesen) Debrecen |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (21/1-2-57) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vadász János Emil (Debrecen, 1903. október 3. – Debrecen, 1977. március 16.) magyar filmoperatőr, filmrendező.
Szülei: Vadász Emil és Nemes Irén voltak. Orvosi egyetemet végzett, majd a Gyógypedagógiai Főiskola fotó- és filmlaboratóriumának vezetője és a főiskola tudományos munkatársa volt. 1938–1958 között tudományos filmezéssel foglalkozott. 1949-ben a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyár mikrofotósa lett.
Eleinte vidéken, majd Huzella Tivadar szövettani intézetében dolgozott Budapesten. Több mint 100 film felvételét készítette el. Első önálló műve, a Nyitány (1964) itthon és külföldön egyaránt meghozta a hírnevet számára (miskolci és cannes-i nagydíj). Sírja a Farkasréti temetőben található (21/1-2-57).