Vagyóc

Ma a Vagyóc olyan téma, amely állandó vitában és elmélkedésben tartja a társadalmat. A Vagyóc eredetétől napjainkig tanulmányozás, csodálat és vita tárgya. Hatása az emberek mindennapi életére tagadhatatlan, és olyan területeken is nyilvánvaló, mint a politika, a kultúra, a technológia és az oktatás. A történelem során a Vagyóc fejlődött és alkalmazkodott a társadalom szükségleteihez és igényeihez, és a modern élet nélkülözhetetlen elemévé vált. Ebben a cikkben a Vagyóc-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat vizsgáljuk meg, elemezzük annak fontosságát, következményeit és jövőjét.

Vagyóc (Vaďovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1419
PolgármesterAlžbeta Tuková
Irányítószám916 13
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség713 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Terület11,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 44′ 17″, k. h. 17° 43′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 17″, k. h. 17° 43′ 29″
Vagyóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vagyóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vagyóc (szlovákul Vaďovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése

Óturától 6 km-re délkeletre található.

Története

A települést 1419-ben "Vagyouch" alakban említik először. B. Varsík professzor a Miavát és a Miavai-dombság településeit feldolgozó művében a község első említését Luxemburgi Zsigmond 1392. március 7-én kelt oklevelében vélte fellelni. Ebben a király a csejtei uradalmat hívének, Stíbornak adja és az uradalom falvainak felsorolásában megemlít egy "Wath" nevű települést is. A falut 1436-ban "Wadowych" néven említik, a 16. században "Wadocz", később "Vagyocz", "Wagyowetz", "Vagyovcze" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A csejtei váruradalomhoz tartozott. Templomát 1424-ben kezdték építeni. 1579 és 1660 között, majd 1705-től 1710-ig evangélikus templomként működött.

A 16. és 17. században délről, a török elől menekülő horvátok érkeztek a faluba. 1715-ben 3 malom, 30 jobbágy, 8 zsellér, valamint 8 szabad háztartás volt a településen. 1753-ban 160 család élt itt. 1779-ben nagy tűzvész pusztított a községben, mely után újjá kellett építeni. 1787-ben 114 házában 857 lakos élt. 1828-ban 150 házát és 1050-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fuvarozással, szövéssel és más kézműves munkákkal foglalkoztak. 1876-ban a Breuner család szerzett itt birtokot.

Vályi András szerint " VAGYÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Gr. Erdődy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik É. Újvárhoz 1 mértföldnyire; határja ollyan, mint Kosztolnáé."

Fényes Elek szerint " Vagyócz, Nyitra vm. tót falu, Vágh-Ujhelyhez 1 mfd, hegyek között. Számlál 218 kath., 845 evang., 50 zsidó lak. Kath. paroch. templom; nagy erdő; jó baromtartás; sok irtás. F. u. a csejthei uradalom. Ut. postája Galgócz."

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Vagyócz a Nedzó-hegység alatt, Vág-Ujhely közelében, Kosztolna mellett. Tót község 1089, túlnyomó számban ág. ev. és kevesebb r. kath. lakossal. Postája és távírója Ó-Tura, vasúti állomása Vág-Ujhely. Daczára a katholikusok kisebb számának, mégis csak e hitfelekezetnek van itt temploma, mely 1414-ben épült. 1876-ban az egész helység leégett. A lakosok nagy része takácsmesterséggel foglalkozik. Földesurai a Platthyak és a Csákyak voltak. A község már egy 1414-iki oklevélben szerepel, de néhány évtizeddel később „Wadowich” néven említik."

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Miavai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1162 lakosából 1151 szlovák, 7 magyar és 4 német anyanyelvű volt.

2001-ben 672 lakosából 646 szlovák volt.

2011-ben 777 lakosából 686 szlovák, 7 cigány, 3 morva, 1-1 cseh és horvát, 2 egyéb és 77 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 713 lakosából 678 szlovák, 2 cigány, 8 egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Branislav Varsik: Myjava - Myjava do r.1948, Obzor, Bratislava 1985.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
  6. ↑ ma7.sk

Források

  • Anna Arbetová 1992 (zost.): Vaďovce (1392-1992)
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot